NEXON Humánügyviteli szoftverek és szolgáltatások

Riportokból sosem elég - Magyar Televízió

Tíz év után NEXON szoftverrol NEXON szoftverre korszerusítette bérszámfejto rendszerét a Magyar Televízió. A BERENC-nexONBÉR átállás után élesben történt meg az elso számfejtés.

A Magyar Televízió személyzeti osztályának vezetosége 2006-ban döntött úgy, hogy csaknem 10 éve használt bérügyviteli rendszerét a kor követelményeinek jobban megfelelo megoldásra cseréli. Az átállás különlegessége, hogy a meglévo és az új megoldást ugyanaz a szállító, a NEXON biztosította. A televíziós szakmában dolgozók bérszámfejtésének sajátosságairól, az átállás tapasztalatairól, valamint a jövobeni tervekrol Móriczné Zvornik Csilla humáneroforrás- és KEM- (Kezdeményezés az Egészséges Munkahelyért) igazgató beszélt.

- A nexONBÉR bevezetését megelozoen a NEXON korábbi bérszámfejto szoftverét, a BERENC-et használták. Bemutatná, hogy hogyan zajlott ebben az idoszakban a bérszámfejtés?

Móriczné Zvornik Csilla: Kapcsolatunk a NEXON-nal 10 évre nyúlik vissza, 1997-ben vezették be nálunk BERENC bérszámfejto programjukat. A Magyar Televízió sajátossága, hogy mintegy 1700 fos munkavállalói állomány, valamint számos megbízói vagy felhasználói szerzodéssel dolgozó munkatárs bérszámfejtését végzik az új rendszerrel. A honoráriumok számfejtési módja emellett speciális, így a NEXON-nak ezen a területen teljesen egyedileg a mi igényeinkre kellett szabnia a programot.

- Mennyire voltak megelégedve a szoftverrel?

M. Z. Cs.: A juttatással, adózással és járuléklevonással kapcsolatban adódtak ugyan kezdeti beállítási problémák, de ezt követoen a BERENC nagyon stabilan, megbízhatóan muködött. Majd jött az ekho (egyszerusített közteherviselési hozzájárulás), és az új adózási formát sokan választották nálunk, ami miatt újabb fejlesztésre volt szükség. A NEXON a folyamatos konzultációk során igyekezett megoldani a felmerülo problémákat, de végül beláttuk, eljött az ido, hogy a legtöbb céghez hasonlóan mi is áttérjünk a BERENC utódjára, az immár Windows alatt muködo, de funkcionalitásában jóval többet tudó nexONBÉR-re.

- Úgy tudjuk, a tényleges bevezetés 2007 januárjában zajlott. Miért vártak addig?

M. Z. Cs.: Az egyik ok a honoráriumelszámolás már említett bonyolultsága volt, amihez a megfelelo modult éppen akkor tesztelte a NEXON. Emellett nagyon fontosnak tartottuk, hogy az új bérügyviteli program integrálva legyen az általunk használt, Windows alapú WinNER vállalatirányítási rendszerhez. Ez egy viszonylag szukebb körben ismert és alkalmazott architektúra, így a két gyártó szoros együttmuködésére volt szükség. Szerencsére mind a NEXON, mind pedig a WinNER-t forgalmazó WinLOGIC részérol megfelelo volt a szakmai hozzáállás. Ennek köszönhetoen a szeptemberi projektindító megbeszélésre - ahol már a tényleges bérügyviteli átállás volt a téma - együtt jöttek hozzánk.

- Arra nem is gondoltak, hogy egy másik szállító bérügyviteli szoftverét válasszák?

M. Z. Cs.: A WinNER-hez nem tartozik bérügyviteli modul, így mindenképpen szükségünk volt kiegészíto megoldásra, az azonban fel sem merült, hogy más programot válasszunk. Egyfelol azért, mert jó tapasztalataink voltak a NEXON-nal, másfelol pedig azt gondolom, igen bonyolult lett volna az átállás egy másik gyártó termékére. Alternatívaként egyedül a bérszámfejtés kihelyezését célzó outsourcing merült fel, az elozetes számítások azonban azt mutatták, hogy a mi esetünkben ez a megoldás nem hozna egyértelmu költségmegtakarítást.

- Milyen igényeket támasztottak az új szoftverrel szemben?

M. Z. Cs.: A bérszámfejtés esetében az alapokat a BERENC is megfeleloen látta el, a bevallások, statisztikák készítésével nem volt gond. A honoráriumok kezelésénél fogalmaztuk meg azt a követelményt, hogy a WinNER és a nexONBÉR összekapcsolásával létrejöjjön a kétoldalú információáramlás a két rendszer között. Ezenfelül elvártuk, hogy néhány pluszinformáció is megörökítésre kerüljön az új bérügyviteli rendszerben, amit a régi megoldással nem tudtunk megoldani. Számunkra különösen fontosak a riportolási funkciók, hiszen számos kimutatást készítünk.

- Térjünk át a program konkrét bevezetésére! Mi volt az elso lépés?

M. Z. Cs.: Egy nagyon átfogó igényfelméréssel kezdodött a közös munka. A szeptemberi projektindító értekezlet után a NEXON tanácsadói kérdoívekkel és személyes interjúkkal valamennyi területen felmérték a kívánalmakat, így a munkaügyi, a tb-, a hr-, a honor- és a bérszámfejto csapat, valamint a béren kívüli juttatásokkal foglalkozó munkatársak körében is. Ezt követoen részletes ütemtervet felállítva témák szerint végigmentünk a szoftver moduljain, a megbeszélésekbe pedig bevontuk a BERENC muködésének ideje alatt velünk dolgozó rendszergazdánkat is.

- Milyen módon oldották meg a kulcskérdésnek számító adatátvitelt?

M. Z. Cs.: A megbeszélésekkel párhuzamosan létrehoztunk egy tesztállományt, amelybe eloször a 2006. szeptemberi állapotot vittük át a BERENC-bol. Bármiféle változtatás, adatimport, információcsere történt, az mindig a tesztállományon keresztül is zajlott, ott is kiértékelésre került, tehát párhuzamos munka folyt. Mielott 2007-ben megvalósult volna az átadás, ebben az állományban ugyancsak megtörtént a próbaszámfejtés, a listákat pedig összehasonlítottuk a BERENC-bol lekérdezettekkel, s ha valami nem úgy muködött, ahogy kellett volna, akkor megkerestük az okot, és elhárítottuk a problémát.

- Az átállás idején párhuzamosan dolgozott a két rendszer, vagy már az újjal számfejtettek?

M. Z. Cs.: Ennek eldöntése komoly fejtörést okozott, különösen, hogy 2007 januárjára terveztük az átállást, hiszen így tiszta lappal indíthattuk az évet. Mivel az adózás miatt nagyon le voltunk terhelve, nem akartunk két rendszert párhuzamosan muködtetni. Ezért elvetettük ezt a megoldást, s valóban élesben történt meg az elso számfejtés.

- Ezek szerint a legkritikusabb idoszakban történt a tényleges átállás!? Mekkora volt az idokeret?

M. Z. Cs.: Ténylegesen két hét. Ez ido alatt kellett minden új adatot áttölteni, felvinni, ellenorizni, a listákat megírni, összehasonlítani, beállítani a nexONBÉR-ben. Ez a mi választásunk volt, de a NEXON partnerként állt a kérdéshez, bár utólag azt mondom, talán több idot kellett volna hagyni erre. Az állandó jogszabály-változtatások, a speciális igények, amelyek jórészt az ekhósok miatt adódtak, okoztak némi problémát, de ez azóta már megoldódott. Sok cég használja a NEXON megoldását, és a jogszabályváltozások miatti módosítások mellett a felhasználói visszajelzések alapján válik egyre jobbá, tökéletesebbé a program.

- A munkavállalók mennyit érzékeltek mindebbol?

M. Z. Cs.: Észre sem vették a váltást, legfeljebb azt, hogy a bérpapír más formátumban érkezik hozzájuk. Ez alól kivételt képeznek a honoráriumot felvevo kollégák, hiszen náluk volt egy egyhónapos átmeneti idoszak, de ezenkívül nem volt fennakadás.

- Általánosságban hogyan értékelné a NEXON munkatársainak munkáját?

M. Z. Cs.: Az átállás nagyon gördülékenyen zajlott. A BERENC esetében még nem volt külön kapcsolattartónk, amikor azonban a nexONBÉR bevezetése szóba jött, dedikált tanácsadót kaptunk, akinek a munkájával nagyon meg voltunk elégedve, és akivel a mai napig konzultálhatunk. Közvetlenül neki jelezzük az igényeinket, így gyorsabbá vált az ügyintézés.

Munkaügyi oldalról megközelítve a legnagyobb változás az a rengeteg információ, amelyet egyrészt rögzíteni tudunk, másrészt ki tudunk nyerni a szoftverbol. Tudjuk, hogy módunk van számtalan pluszadatot tárolni a rendszerben. Ezt a jövoben még inkább ki akarjuk használni...

- Most, hogy már fél éve használják a nexONBÉR-t, milyen tapasztalataik vannak, mennyiben nyújt többet ez a szoftver a BERENC-nél?

M. Z. Cs.: Bár a BERENC esetében DOS-os felületrol volt szó, mindenki elégedett volt vele. Persze a nexONBÉR funkcionális kialakítása, felhasználói felülete sokkal korszerubb. A számfejtés szempontjából a legfeltunobb különbség a jogviszonyváltozások kezelése. Ezt korábban - ha valamilyen alapadatot érintett - csak "klónozással" lehetett megoldani, a dolgozót többször kellett felvenni. Bár a programnak voltak alapfunkciói, amelyek alapján összesített, mégis volt adat, amely egyedileg jött le, s így manuálisan kellett összeadni. Ezzel szemben a nexONBÉR már egy munkavállalón belül kezeli a jogviszonyokat. Munkaügyi oldalról megközelítve a legnagyobb változás az a rengeteg információ, amelyet egyrészt rögzíteni tudunk, másrészt ki tudunk nyerni a szoftverbol. Tudjuk, hogy módunk van számtalan pluszadatot tárolni a rendszerben. Ezt a jövoben még inkább ki akarjuk használni, így a kapcsolódó szervezeti egységeknél igényfelmérést végzünk. Terveink vannak a teljesítményértékelésre vonatkozóan, rögzíteni kívánjuk a kulcsembereket, kulcspozíciókat. Az iskolai végzettségek, képesítések felvitelét tekintve is van mód további lehetoségek kiaknázására, így akár egy teljes életutat végig tudunk követni a képzés, illetve szakmai elomenetel terén.

- Milyen tapasztalatokat osztana meg egy hasonló átállás elott álló vállalat szakembereivel?

M. Z. Cs.: A mi esetünkben nagyon jól muködött, hogy egy jól végiggondolt, megtervezett folyamat alapján végeztük a bevezetést. Ehhez természetesen alapveto fontosságú, hogy a lehetoségekhez mérten már a megbeszélések elott megismerjék a programot, s a prioritásokat meghatározva dolgozzanak együtt a tanácsadókkal a megfelelo testre szabás érdekében. Számomra nagyon szimpatikus volt, hogy a kitöltött kérdoív alapján haladtunk sorban, s beszéltük át, ha valami nem volt világos.

- A sikeres váltás ellenére van valami, amit utólag másképp csinálna?

M. Z. Cs.: Ha ma megismételnénk a projektet, jobban elotérbe helyezném a betanítást. Egyfelol több oktatást kérnék, másrészt más struktúrában: mindig megelozve azt, ahogy haladunk a tesztelés folyamán.

Kapcsolódó dokumentumok:

nexONBÉR-átállás a Magyar Televíziónál [PDF - 820,51 KB]