NEXON, a bér- és humánügyvitel szakértője

Teljesítménymenedzsment és informatika II.

Cikksorozatunk második részében Zöllei Katalin, a NEXON HR igazgatója beszél a teljesítménymenedzsmentet támogató szoftveres megoldásokról, s ezek helyéről az integrált humáneroforrás-gazdálkodási rendszerekben. (Személyügyi Hírlevél)

Tapasztalatai szerint célravezetőbb saját fejlesztésű teljesítményértékelő szoftvert alkalmazni, vagy érdemes külső szolgáltatót megbízni? 

– Egy teljesítményértékelési szoftver fejlesztésének elengedhetetlen feltétele mind a HR-, mind az informatikai szaktudás, hiszen egyfelől szükség van a teljesítményértékelés tartalmának, módszertanának és folyamatának meghatározására, másfelől pedig a kiválasztott megoldás szoftveres kialakítására, fejlesztésére. Amennyiben mindkét területen megvan a szükséges tudás és kompetencia, megoldható a belső fejlesztés, ám ha bármelyik hiányzik, külső szakértő bevonására van szükség. A belső fejlesztés mellett szól, hogy teljesen a vállalati igényekre szabható a rendszer, de éppen ebben rejlik a hátránya is. Iparági tapasztalat hiányában mindent az alapokról kell felépíteni. Ráadásul a rendszer erősen kötődik a belső fejlesztőkhöz, távozásuk esetén pedig egy új csapatnak rendkívül nehéz átlátni a korábbi fejlesztéseket. Egy tapasztalt szakmai szolgáltatótól beszerzett megoldás megbízhatóbb, s a vállalat egyéni igényei mellett az iparági tapasztalatokat is magában foglalja.

Mennyire elterjedt Magyarországon a teljesítménymenedzsment informatikai támogatása? 

– Vannak bizonyos funkciók, ilyen például a bérszámfejtés is, ahol ma már természetes, hogy a vállalatok informatikai támogatást vesznek igénybe. Azonban az összetettebb HR-folyamatok – egyebek mellett a teljesítménymenedzsment – támogatására még csupán a legtudatosabb vállalatok alkalmaznak szoftveres megoldásokat.

Mikortól költséghatékony egy teljesítménymenedzsment szoftver bevezetése? 

– Általánosságban elmondható, hogy a humáninformatikai megoldások hozzáadott értéke számos tényező függvénye, a stratégiai célok elérését támogató teljesítményértékelési rendszer bevezetése azonban – szemben a HR többi területét támogató szoftverekkel – nem létszámfüggő. Ebben a kérdésben inkább a teljesítménykultúra és a teljesítménnyel kapcsolatos elvárások, valamint a szofisztikált, illetve objektív teljesítményértékelési módszertan informatikai leképezése iránti igény meghatározó.

Említette a humáninformatikai megoldások hozzáadott értékét. Egy teljesítményértékelő szoftver esetében mi mindent sorolhatunk ide? 

– A vállalatoknak olyan valós teljesítményértékelő módszerre van szükségük, amely szervezeti szinten egységes, azonban a munkakörök, és az egyének szintjén kellő rugalmasságot biztosít a teljesítmények reális megítéléséhez. Ez a rugalmasság azonban nagy mennyiségű adat, információ keletkezésével és kezelésével jár együtt. Informatikai támogatás nélkül ezek kezelése sok esetben lehetetlen. A teljesítményértékelés teljes folyamatát támogató szoftver az adminisztráció, az értékelés szervezése, valamint az értékelési módszertanok támogatása terén jelentősen tehermentesíti a HR szakembereket. Emellett a szoftver a szervezet valamennyi munka társára kiterjedő vezetői eszköz, amely tudatosabbá és eredményesebbé teszi a teljesítmény menedzselését, javítja a vezető–beosztott kommunikáció hatékonyságát. Ezáltal időt, energiát takarít meg a vállalat, illetve az elvárásoktól való eltérések azonosításával hozzájárul a bevétel növekedéséhez. Az értékelési eredmények felhasználása pedig igazságosabbá teszi a javadalmak elosztását, s csökkenti a felesleges képzésekre fordított kiadásokat. Egy integrált humáninformatikai rendszer esetében megvalósul az információáramlás az egyes HR funkciókat támogató modulok között, így hatékonyabbá válhatnak az emberi erőforrás menedzselésével összefüggő tevékenységek.

Az integrált működés tehát fontos szempont a szoftver kiválasztásakor. Mire érdemes még figyelni? 

– Alapvető elvárás, hogy a szoftver támogassa az adott vállalat teljesítményértékelési rendszerrel, módszertannal, funkciókkal kapcsolatos elvárásait. Felhasználói igény, hogy az informatikai megoldás egymással rugalmasan és bármilyen variációban kombinálható elemeket és funkciókat tartalmazzon. A kompetencia alapú HR informatikai leképezése iránti igény előtérbe kerülésével megnott a kereslet az ilyen rendszerek iránt, hiszen a kompetenciák számbavétele lehetővé teszi a minőségi munkavégzés kritériumait tükröző eredmények számokban történő megragadását és értékelését is. Ez a fajta értékelés egyfelől bonyolultsága és adminisztrációs terhei miatt, szinte megvalósíthatatlan szoftveres támogatás nélkül. Arról nem beszélve, hogy a vállalatok a teljesítményértékelés eredményeit inputként használják más HR funkciókhoz (béremelések, jutalomelosztás, képzési és fejlesztési igények meghatározása, karriermenedzsment), és ezek összefüggéseinek kezelése humáninformatikai támogatással hatékonyabbá, eredményesebbé tehető.

Egy teljesítménymenedzsment szoftver bevezetése önmagában is garantálja a hatékony teljesítményértékelést? 

– A szoftveres megoldás önmagában nem egyenlő magával a teljesítményértékeléssel és -menedzsmenttel. Ez egy olyan támogató eszköz, amely jelentősen megkönnyíti ezt a tevékenységet, rendszerezi, átláthatóvá és következetessé teszi a teljesítményértékelést. Ugyanakkor nem helyettesíti a vezető és a beosztott közötti kommunikációt, önmagában használva nem lehet vele elérni a teljesítmény javítását vagy a munkatársak motiválását.

Jellemző a teljesítménybérezés

A DGS GLOBAL RESEARCH által készített 2007-es Országos HR Benchmark felmérés eredményei alapján a munkatársak teljesítménye a munkaerő fejlesztése mellett a humánpolitikai stratégia leggyakoribb tartalma. Bár a teljesítmény mérése és értékelése egyes – elsősorban szellemi – munkakörök esetében nem egyszerű feladat, a megkérdezett vállalkozások több mint fele (58%) alkalmazza a teljesítménybérezést (is). A bérfejlesztés alapját is leggyakrabban az egyéni teljesítmény képezi. Annak ellenére, hogy mindez kialakult teljesítményértékelési rendszert, szervezettséget és adminisztrációt igényel, a munkáltatók több mint 50 százaléka alkalmazza részben vagy egészben. Emellett a képzések meghatározásában is kulcsszerepet tölt be.

Kapcsolódó dokumentumok:

A teljesítménymenedzsment informatikai támogatása II. - Személyügyi Hírlevél [PDF - 1 582,71 KB]