Miért lehet eltérő a nettó bér két azonos bruttó fizetésnél?

Tartalomjegyzék

• Mit jelent pontosan a bruttó és a nettó bér?
• Miért különbözhet a bruttó nettója?
• Hogyan hat a családi adókedvezmény a nettó bérre?
• Milyen élethelyzetek járhatnak további adókedvezménnyel?
• Számít-e a családi állapot?
• Miért fontosak az adóelőleg-nyilatkozatok?
• Miért térhet el a bérkalkulátor eredménye a tényleges bértől?
• Összefoglalás
• GYIK

Mit jelent pontosan a bruttó és a nettó bér?

Ahhoz, hogy magyarázatot találjunk a jelensége, miszerint két azonos bruttó bér hogyan eredményezhet eltérő nettó összeget, érdemes a legelején kezdeni, és az alapvető fogalmakat tisztázni. Elsőként a bruttó bér - ez az az összeg, amit a munkáltató és a munkavállaló a szerződésben rögzít. Az általános gyakorlat szerint már az előzetes interjúk és bértárgyalások során is jellemzőbb, hogy a bruttó bér kerül megvitatásra. Ez a munkáltató szempontjából könnyebbség, hiszen esetében kalkulálhatóbb kiadásokat jelent - nem számolva a járulékokkal, a munkavállalók számára ugyanakkor nehézséget is okozhat, hiszen ez az összeg értelemszerűen nem azonos azzal, mint ami a hó elején a bankszámlára érkezik majd.

Ez utóbbi ugyanis a nettó bér, ami lényegében a kötelező adók és járulékok levonása után maradó, konkrétan kézbe kapott összeg. Az alap levonások között találhatjuk az SZJA-t és a TBJ-t, ami alapvetően több, mint 30%-os különbséget okoz a bruttó és nettó bér között. A legtöbb munkavállaló ezt a logikát követi, mikor előzetesen számolgatni kezd, vagy akár bérkalkulátort használ. A gyakorlatban azonban a nettó bér kiszámítása ennél összetettebb lehet, hiszen az adóalapot vagy a fizetendő adó összegét is csökkenthetik különböző kedvezmények, vagyis egyazon bruttó összeg nettója nem ritkán mást mutat.

Miért különbözhet a bruttó nettója?

Elsőre talán bagatellnek tűnik, de már ebből az egyszerű kérdésfeltevésből is leszűrhető az, hogy mennyire nincs egyszerű dolga sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatóknak, ha pontos kalkulációkat szeretnének végezni a bért illetően. Előbbiek esetében ez azért fontos, mert a bruttó munkabér számukra is csak egy viszonyítási alap, erre jönnek még rá a járulékok illetve az esetleges béren kívüli juttatások, aminek végén aztán konkrét számokat kapnak azzal kapcsolatban, hogy egy munkavállaló alkalmazása összesen mekkora összeget emészt fel. A munkavállalók szempontjából pedig természetesen elsősorban az számít, hogy mekkora összeg landol a hó elején a bankszámlán, ezért is érdemes tudni, hogy a bruttó és nettó bér hogyan viszonyul egymáshoz.

Az azonos bruttóra vonatkozó nettó összegek különbségének egyik legfontosabb oka az, hogy a magyar adórendszer többféleadóalap kedvezményt is elismer, amelyek közvetlen hatással vannak a bérekre. Ezeket a kedvezményeket az arra jogosult munkavállalók érvényesíthetik, így a bérszámfejtés eredményeként ugyanakkora bruttó bér mellett kisebb adó- vagy járulékterhet keletkezhet. Az egyenlet végén pedig ott találjuk az említett jelenséget, ami szerint két, azonos bruttó bérre szerződött munkavállaló között is jelentős nettó bérkülönbség lehet, köszönhetően a kedvezményeknek. Ez pedig nem az eltérő bérpolitikából, hanem az egyéni adózási helyzetből fakad. A minket érintő kedvezményekkel pedig mindenképpen érdemes tisztában lenni, hiszen ezeket a bérkalkulátor használata során is meg kell adni ahhoz, hogy reális eredményt kapjunk.

Hogyan hat a családi adókedvezmény a nettó bérre?

A bruttó és nettó bér különbségét legnagyobb részben érintő tényező a családi adókedvezmény lehet. Ez esetben a gyermekeket nevelő szülők meghatározott összeggel csökkenthetik adóalapjukat, illetve bizonyos esetekben járulékkedvezményt is érvényesíthetnek. Mivel a kedvezmény mértéke a gyermekek számától függ, ezért két azonos bruttó bérrel rendelkező munkavállaló közül a több gyermeket nevelő szülő számíthat magasabb nettó összegre. A családi kedvezmény ráadásul megosztható a szülők között, ami tovább árnyalja a képet. Nemcsak az számít tehát, hogy van-e gyermek, hanem az is, hogy a kedvezményt melyik szülő veszi-e igénybe, illetve milyen arányban osztják meg egymás között.

A családi adókedvezmény tekintetében erőteljes befolyásoló tényező lehet még a 30 év alatti anyák SZJA mentessége, illetve a 40 év alatti, két- három-, négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye is, illetve az is, ha fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevelünk. Ha tehát a bruttó-nettó bérkülönbség forrásait keressünk, talán a családi adókedvezmények jelentik a legszerteágazóbb magyarázatot, hiszen ezek jelentős hatással lehetnek a nettó bérre. A bérkalkulátor megfelelő használatához pedig ezeket is mindenképpen meg kell adni, de az intuitív felületnek köszönhetően ez természetesen nem jelent problémát.

Milyen élethelyzetek járhatnak további adókedvezménnyel?

A családi adókedvezmény csak egy a számos lehetséges, bruttó-nettó bér különbségét befolyásoló tényező közül, hiszen a jelenleg hatályos jogszabályok szerint más esetekben is érvényesíthetők kedvezmények. Ezek közül az egyik legjelentősebb a 25 év alatti munkavállalók - törvényben meghatározott mértékben meghatározott - SZJA mentessége. Mivel ez az adónem a bruttó bér 15%-át teszi ki, így 25 év alattiak esetén ugyanennyivel több marad majd a zsebükben, köszönhetően az adókedvezménynek. Emellett a megváltozott munkaképesség is jelentős befolyásoló tényező, hiszen ha egy munkavállaló súlyosabb fogyatékos személynek számít, vagy a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, esetleg rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, az szintén hatással van a nettó bér mértékére. A különböző kedvezmények akár egymással együtt is érvényesíthetők a jogszabályban meghatározott sorrend szerint. Emiatt előfordulhat, hogy egy munkavállaló nettó bére jelentősen magasabb lesz egy másik dolgozóénál, noha a bruttó bérük teljesen azonos.

Számít-e a családi állapot?

Igen, bizonyos esetekben a családi állapot is képezheti adókedvezmény alapját, amivel a bérkalkulátor használata során is érdemes lehet számolni. Erre a legjobb példa az első házasok kedvezménye, amelyet azon párok vehetnek igénybe ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti. Ez a kedvezmény korlátozott időre, legfeljebb 24 hónapra szól, és havonta kb. 5000 forinttal növelheti a nettó jövedelmet, de igény esetén arra is lehetőség van, hogy a támogatás egy összegben kerüljön kiutalásra. Bár ez önmagában nem jelent óriási különbséget, más kedvezményekkel együtt már érzékelhető eltérést eredményezhet két azonos bruttó fizetés között. A családi állapot tehát nem minden esetben befolyásolja a nettó bért, bizonyos élethelyzetekben azonban igen.

Miért fontosak az adóelőleg-nyilatkozatok?

A nettó bérre vonatkoztatható kedvezmények többsége nem automatikusan jelenik meg a bérszámfejtésben, így tehát az is előfordulhat, hogy bár jogosultak vagyunk valamelyikre, az ügyintézés és a megfelelő dokumentáció hiányában jelentős plusz összegtől esünk el. A munkavállalónak ugyanis nyilatkoznia kell a munkáltató felé arról, hogy milyen kedvezményeket kíván év közben érvényesíteni, ami alapján aztán a bérszámfejtés is elvégezheti a megfelelő kalkulációkat. Ha valaki nem ad le megfelelő adóelőleg-nyilatkozatot, akkor előfordulhat, hogy a jogos kedvezmény nem jelenik meg havi szinten a nettó bérében. Ilyenkor ugyan később, az éves adóbevallás során visszaigényelheti az összeget, de a havi nettó bére alacsonyabb lesz, mint amennyi lehetne. Ezért is történhet meg nagyon könnyen az, hogy két azonos élethelyzetben lévő munkavállaló közül egyikük magasabb nettó összeget kap, mert időben leadta a szükséges nyilatkozatokat, míg a másik nem.

Miért térhet el a bérkalkulátor eredménye a tényleges bértől?

A bérkalkulátorok rendkívül hasznos eszközök, de önállóan természetesen nem tudják azt, hogy az aktuális felhasználó milyen adókedvezményekkel rendelkezik. Ahhoz tehát, hogy megfelelő és a valósággal egyező eredményt kapjunk fontos pontos adatokat megadni. A kalkuláció eredményét ugyanis jelentősen befolyásolhatják a fentebb is felsorolt életkorral, családi állapottal, gyermekek számával vagy egyéb kedvezményekkel kapcsolatos információk. Ha ezek az adatok hiányoznak vagy pontatlanul kerülnek megadásra, a kalkulátor által mutatott nettó bér eltérhet a tényleges bérszámfejtési eredménytől. Emellett az is fontos, hogy a bérkalkulátor mindig az aktuális jogszabályok alapján számoljon, hiszen az adókedvezmények és azok összegei időről időre változhatnak, de ez már a kalkulátor programozóinak és üzemeltetőinek feladata.

Összefoglalás

Azonos bruttó bér nem feltétlenül jelent azonos nettó keresetet. A családi kedvezmények, az életkorhoz vagy egészségi állapothoz kapcsolódó adókedvezmények, az első házasok kedvezménye, valamint az év közben tett adóelőleg-nyilatkozatok egyaránt befolyásolhatják a levonások mértékét. Ezért amikor valaki a nettó bérét szeretné meghatározni vagy összehasonlítani másokéval, mindig figyelembe kell vennie az egyéni körülményeket is. Egy korszerű bérkalkulátor akkor ad valós képet, ha minden releváns adat helyesen szerepel benne.

GYIK