Purcsi János a NEXON termékportfólió menedzsere a HR szemszögéből hívja fel a figyelmet az adóváltozások által generált feladatokra és lehetőségekre.
A 2013-as adóváltozásokról számos elemzést és magyarázatot olvashattunk már az elmúlt napokban. Purcsi János a NEXON termékportfólió menedzsere a HR szemszögéből hívja fel a figyelmet az adóváltozások által generált feladatokra és lehetőségekre.
A vállalat sikere érdekében a HR fókusza is a VÁLTOZÁSKEZELÉS és a VÁLTOZÁSMENEDZSMENT felé irányul. Ez egy másfajta, a megszokottól eltérő szemléletmódot, célcsoportokra szabott kommunikációt kíván. A jövő évi adójogszabály változások áttekintése és bevezetése nem csupán adminisztratív típusú feladatokat ró a HR szakemberekre. Újra hangsúlyt kap a HR üzleti támogató szerepe, hogy a vállalat stratégiai céljaival összhangban értelmezze, elemezze és kezelje a változások hatásait, illetve használja ki a benne rejlő költségcsökkentési, optimalizálási lehetőségeket.
Milyen új helyzeteket teremtenek az adószabály változások a HR számára?
1. Jövedelemkategóriától függően változik a nettó jövedelem
A „félszuperbruttó” kivezetésének hatása csak 202.000 Ft/hó bruttó jövedelem felett kezdődik, innen fokozatosan – a családi kedvezmény jogosultságtól függően – növekszik a nettó kifizetés mértéke. A csúcspont 661.850 forintnál van, itt közel 5%-al is növekedhet a nettó jövedelem. A járulék felsőhatár megszűnése miatt azonban (az utolsó forintig fizetni kell a 10% nyugdíjjárulékot) 661.850 Ft felett a növekedés mértéke fokozatosan mérséklődik, míg 1.011.560 forint felett már egyértelműen a nettó jövedelem csökkenésével kell számolni. Mi következik ebből? Érdemes a vállalat „jövedelemtérképét” elkészíteni, hogy munkavállalói csoportonként vagy akár munkavállalónként lássuk a hatást. A megtartási és motivációs célok alapján mindegyik kategória eltérő kezelési stratégiát igényel. A jövedelemtérkép segítségével könnyebben átlátható és megtervezhető a vállalaton belüli kommunikáció, illetve a további intézkedések szükségessége (pl. differenciált béremelés, más kompenzáció stb).
- Alacsony jövedelműek: nincs változás
- Közepes jövedelem: változatlan bér mellett nettó növekedés
- Magas, kiemelkedő jövedelem (vezetők, kulcspozícióban lévő munkatársak): csökkenő nettó jövedelem
2. Béren kívüli juttatások közterhe emelkedik A béren kívüli juttatások EHO-ja 10%-ról 14%-ra emelkedik. Ez a változás egy cafeteria rendszer esetében szintén döntést igényel: átvállalja-e a munkáltató a közteher növekedését (pl. cafeteria keret emelésével), vagy változatlan keret mellett a munkavállalók kevesebb juttatást fognak tudni igénybe venni? Emellett a szabályzat felülvizsgálata is szükséges, mert bizonyos juttatásokra vonatkozóan változtak a szabályok (pl. Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, biztosítások), valamint bővült az adómentes juttatások köre. 3. Szocho kedvezmény körének bővülése
Több munkahelyvédelmi célú kedvezménnyel bővül a SZOCHO adóból igénybe vehető kedvezmények köre. Ez a létszámgazdálkodásra és a toborzásra lehet hatással: amikor minden fillér számít, létszámbővítés, illetve megüresedett pozíciók betöltése esetén érdemes lehet kifejezetten azt a munkavállalói réteget megcélozni, amelyre a szocho kedvezmények érvényesíthetőek (pl. pályakezdők, 55 év felettiek, tartósan álláskeresők, anyasági ellátásról visszatérők). Az adóváltozások – az operatív hatások mellett - új lehetőséget kínálnak ahhoz, hogy a HR célok az üzleti célok mentén érvényesüljenek, valamint tovább erősödik a HR kommunikációs, tájékoztató szerepe is. Különösen azoknál a vállalatoknál, ahol a munkabérköltség a működési költség jelentős hányadát teszi ki, a lehetőségek kihasználásával költséghatékonyabbá tehető a működés.
Share Everywhere
