Dr. Henczi Lajos a nexONEDU igazgatójának szakcikke az élmény alapú HR-ről, a kompetencia modellről, a kompetenciafejlesztés értékeléséről, valamint az informatikai támogatásáról.
A cikk szinopszisa:
Sok tekintetben a munkahely már a második otthonunknak tekinthető, mely a munkavégzésen túl az élményszerzés terepévé is előlépett. A vállalkozások és a munkavállalók tradicionális céljai azonban eltérnek egymástól.
Dr. Henczi Lajos a nexONEDU igazgatója szakcikkében megvizsgálja a vállalkozások és a munkavállalók eltérő céljait. A vállalkozás – a vevői/fogyasztói igények kielégítésén keresztül, alacsony szinten tartva az emberi erőforrások költségeit – egyre nagyobb nyereséget kíván realizálni. A munkavállaló pedig – hagyományosan – anyagi jólétre törekszik, egyértelmű munkaköri viszonyokat óhajt, vagy éppen szakmai kapcsolatokat kíván létrehozni. A cikk szerzője felhívja a figyelmet napjainkmegváltozott munkavállalói igényeire, ezen belül is az X- és Y-generáció eltérő értékvilágára.
A munkavállaló nem csak parancsra váró bioszerszám, hanem különböző szükségletek által determinált többdimenziós személyiség. Az élményalapú HRlényege éppen abban nyilvánul meg, hogy a vállalkozás kereteiben engedik érvényesülni a munkavállaló különböző biogén, pszichogén és szociogén szükségleteit.
A cikk megemlíti a Human Touch, valamint az Értékközpontú menedzsment módszerét, és bővebben kifejti a vállalati kompetencia-modellek kialakításának előnyét.
A kompetencia-modellt általában azért hozzák létre a vállalatok, hogy legyen a menedzsment kezében egy olyan dinamikus és használható eszköz, amely segítségével képes az értékrendjével szinergiát mutató munkaerő-állomány folyamatos biztosítására (a kiválasztásra, a kompetenciafejlesztésre, a karrier- és teljesítménymenedzsmentre stb.).
A kompetencia-modell a munkakörhöz köthető kompetenciaelvárások és az egyéni kompetenciakészlet egymásnak történő megfeleltetését teszi lehetővé. A cikk kitér a kompetenciamodell általános felépítésére, a kompetenciacsoportok kialakítására, valamint a szervezeten belüli kompetenciadeficit, illetve –szufficit meghatározására. Felhívja a figyelmet a kompetenciafejlesztés értékelésének fontosságára, ami magába foglalja az egyéni és szervezeti eredmények/teljesítmények vizsgálatát, valamint a megtérülési vizsgálatokat is.
A szerző a cikk befejezéseként kitér a humáninformatika szerepére is a kompetencia menedzsmentben.
A HR terület egyik legfontosabb feladata, hogy a vállalat sikeres működéséhez szükséges kompetenciakészlet időben, mennyiségben és összetételben megfelelően álljon rendelkezésre.
A HR alkalmazásoknak egyrészt az adminisztrációs és szervezési feladatokat folyamatorientált keretrendszerként kell kezelniük, másrészt magas szintű szakértői tartalmat kell biztosítaniuk. A cikkben a nexONHRM példáján mutatja be a szerző, hogy ez a keretrendszer szervezi egésszé az emberierőforrás-gazdálkodás különálló egységeit: a toborzás-kiválasztást, a teljesítményértékelést, valamint a karriertervezést és képzést. A szoftveres megoldás jelentősen megkönnyíti, rendszerezi, átláthatóvá és következetessé teszi a humánerőforrás-gazdálkodást, ezen belül pedig a kompetencia menedzsment folyamatát.
A kompetencia menedzsment szoftveres támogatása az egész szervezet számára közvetlen hasznot jelent: jelentősen hozzájárul a stratégiai célok eléréséhez, az egyéni és szervezeti teljesítmény növeléséhez.
Dr. Henczi Lajos „Intézmények kompetencia-alapú menedzsmentje" című szakcikk teljes anyagát a lent letölthető pdf anyagban olvashatja el.
Share Everywhere
