Nehéznek bizonyult a 2024-es Országos Bérügyviteli forduló utolsó, online fordulója

A XII. OBB negyedik fordulójában is folytatódott a tendencia és láthatóan csökkent a versenyzési kedv. Talán köszönhetően a – versenyzők által is jelzett – nehézségi fok növekedésének. Ahogy egyik résztvevőnk meg is jegyezte erről a fordulóról: „kemény, mint Tarzan sarka és izzasztóbb, mint a Núbiai-sivatag! 😊”
Mentségünkre legyen mondva, hogy ez volt az utolsó online forduló és próbáltuk tartani magunkat az előzetesen is vázolt elképzeléshez, hogy a fordulók haladtával a feladatok megoldása is egyre nagyobb szakmai kihívás elé állítsa a mezőnyt.
Lássuk, mit lehet kiolvasni a számokból!
Az összes induló közül (754 fő) a jelentkezők 36%-a, azaz 271 versenyző szerzett pontot (adott le feladatot) ebben a fordulóban. Az elérhető 100 pontból – átlagosan – 40,30 pontot értek el a résztvevők (beleértve azokat is, akik csak egy feladat megoldásáig jutottak).
A 2024-es bajnokság harmadik fordulójában senkinek sem sikerült elérni a maximális 100 pontot. A legeredményesebb induló viszont csak 3 pontot veszítve 97 pontot szerzett. A legjobb 10-be 82 ponttal lehetett bekerülni és az első 100 eredmény átlaga 63,5 pont lett.
A 4. forduló feladatainak rövid összefoglalója
1. feladat: feleletválasztós feladat (Feladatkészítő: Polgár-Papp Ágnes)
Az első, feleletválasztós kérdés esetében csak egy jó választ kellett megtalálniuk a versenyzőknek. Ez a típusú feladat mindig népszerű, most is erre a kérdésre küldtek be megoldást a legnagyobb számban. A megszerezhető 15 pontból a versenyzők 60%-a 11 vagy annál több pontot szerzett, ezzel a pontok legalább 2/3-át összegyűjtötte. Ez számunkra elsősorban azt jelenti, hogy az itt érintett témákban (üzemanyag elszámolás, táppénz, betegszabadság, cafeteria, kedvezmények, adómentes juttatások) a versenyzőink nagy tapasztalattal rendelkeznek, azzal a mindennapi munkavégzésük során viszonylag gyakran találkoznak. Nyilvánvaló, hogy az egyszeres feleletválasztás egy egyszerűbb feladattípus, azonban az, hogy az első feladat 15 részkérdésére csak egyetlen versenyzői észrevétel érkezett, az első állításunkat, a versenyzőink jártasságát támasztja alá.
Érdemesnek látjuk kiemelni a beérkezett kérdést, amely a kifizetett cafeteria előleg év vége előtt történő felmondás esetén történő visszafizetésének jogszabályi hátterére vonatkozott. Szakértőnk a válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen esetben a cég, munkavállaló által is elfogadott cafeteria szabályzata alapján kell eljárni. Ez jelen esetben azt jelentette, hogy a munkavállalói augusztus 31-én történt felmondása esetén az év hátralévő részére járó időarányos összeget az utolsó havi munkabérből le kell vonni. Amennyiben a munkabér összege ezt nem fedezi, abban az esetben fizetési felszólításban kötelezi a munkáltató az időarányos összeg visszafizetésére volt munkavállalóját.
2. feladat: igaz-hamis feladat (Feladatkészítő: Polgár-Papp Ágnes)
Az negyedik forduló második kérdése igaz-hamis feleletválasztós kérdés volt. Ugyan az első kérdésnél 10%-kal kevesebb versenyző küldött be választ, de a legmagasabb átlagpontszámot ebben a feladatban érték el a versenyzőink. A választ beküldők 60%-a érte el legalább a pontok 2/3-át, azaz 11 pont fölötti eredményt. A 2. feladat – többek között – olyan témaköröket érintett, mint a diákmunka, öregségi nyugdíj, rokkantsági ellátás, munkába járási költség elszámolása, CSED, GYED Extra.
A feladathoz három versenyzői észrevétel érkezett, amelyből kiemelésre érdemes az, amely a kerékpárjegy elszámolásának lehetőségét vizsgálja a munkába járási költségek között. A versenyzői észrevétellel, mely szerint a kerékpárjegy is megtéríthető, egyetértett a kérdéskészítőnk is, de felhívta rá a figyelmet, hogy a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet és a Szja tv. 25.§ alapján ez csak adóköteles juttatásként képzelhető el.
3. feladat: többszeres feleletválasztós feladat (Feladatkészítő: Steier György)
A negyedik forduló 3. kérdése többszörös feleletválasztós teszt volt. Ez egy nehezebb feladattípus, hiszen nem elég egy jó megoldást találni, minden egyes kérdésnél eltérő számú jó megoldás van. Csupán a versenyzők 16%-a szerezte meg a pontok legalább 2/3-át. Steier György feladatkészítőnk kérdései hagyományosan a nehezebbek közé tartoznak, amit a versenyzői visszajelzések időről-időre megerősítenek. Ennek az oka, hogy György rendszeresen olyan témákat választ, amelyekkel a versenyzők ritkán találkozhatnak, ezzel, is támogatva az Országos Bérügyviteli Bajnokság egyik fő célját, a közös tanulást. A 4. forduló 3. feladata a táppénz, üzemi baleset és baleseti táppénz, CSED és GYED, nevelőszülői jogviszony és örökbefogadói díj kérdéskörökkel kapcsolatos tudást mérte fel.
Kiemelésre érdemes az első feladat a) pontjához érkezett észrevétel. Nevezetesen a 2023. december 01-jén indított táppénz miért jár le 2024. november 29-én (november 30. helyett). A megoldás nyitja, hogy a táppénzre való jogosultság nem a naptári évhez kötött, hanem 365 napig jár. Mivel 2024 szökőév volt, így történhetett meg, hogy – ahogy versenyzőnk írta – „az egy év, egy nappal hamarabb járt le”.
4. feladat: szövegbe beillesztő feladat (Feladatkészítő: Steier György)
A 4. feladatban a szövegből hiányzó részeket kell kiegészíteni a felkínált lehetőségek közül a helyes megoldásokkal. Ezt a feladattípust sikerrel szokták venni a versenyzők, erről árulkodik az, hogy 19 fő teljesítette a feladatot a maximális, 20 ponttal. Mindezek mellett a versenyzők 22%-a megszerezte a pontok 2/3-át. A 4. feladat központjában a társas vállalkozással kapcsolatos jogszabályok álltak. A társas vállalkozás munkatársainak társadalombiztosítási járulékának és szociális hozzájárulási adójának összegét kellett kiszámolni. A fordulót követő Bérügyviteli Klub során futó chat-ből kiderült, hogy a társas vállalkozások témaköre nem tartozik a legnépszerűbb témák közé.
A témakör komplexitását bizonyítandó a feladat E szakaszát érdemes ideidézni, ahol a társaság ügyvezetését megbízás formájában ellátó személy nem tagja a gazdasági társaságnak. A kérdés készítője versenyzői észrevételre válaszul fejtette ki, hogy a Tbj. 6. § (2) bekezdése valóban tiszteletdíjként nevesíti a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének díjazását. A vezető tisztségviselőre vonatkozóan ugyanakkor a Ptk. rendelkezései is irányadóak: A Ptk. 3.112. § (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ptk. 6.272. §: Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Mindezek miatt az, hogy a feladat megfogalmazásában tiszteletdíj helyett megbízási díj szerepelt a megfelelő szóhasználat volt, és valójában a feladat megoldását nem befolyásolta.
5. feladat: bérszámfejtési feladat (Feladatkészítő: Steier György)
Az 5 feladat mindig klasszikus bérszámfejtési feladat. Az elszámolás alapjául szolgáló esettanulmány fordulóról-fordulóra változik, és mindegyik esetnek megvan a saját különlegessége, amely valós kihívás elé állítja a versenyzőket. Általában ehhez a kérdéshez érkezik a legtöbb észrevétel, és – mint most is – itt a legalacsonyabb az átlagpontszám. Egyetlen versenyző szerzett maximum pontot, és csupán a versenyzők 5%-a szerezte meg a pontok legalább 2/3-át. Az alacsony pontszámok – különösen a teljes évad hihetetlen versenyzői teljesítményét látva – egyértelműen nem a versenyzők felkészületlenségének köszönhető. Ennek a valós oka, hogy feladatkészítőnk minden bérszámfejtési folyamathoz olyan esettanulmányt készített, amelyben a legapróbb információknak is komoly jelentősége van.
A 4. fordulóban talán a legérdekesebb kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogy ki számít megváltozott munkaképességűnek. Ahogy feladatkészítőnk az Országos Bérügyviteli Bajnokság 4. fordulóját követő Bérügyviteli Klubban elmondta, az egyes törvények másként definiálják a megváltozott munkaképességű munkavállalót. Ennek megfelelően más tényezők jellemzik a megváltozott munkaképességű munkavállalót a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény (2011. évi CXCI tv.), a munka törvénykönyve (2012. évi I. tv.) és a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (2018. évi LII tv.) szerint. Így előfordulhat, hogy a munkavállaló ugyanazzal a betegségtípussal vagy orvosi szakvéleménnyel az egyik törvény szempontjából megváltozott munkaképességűnek számít, míg a másik nem tekinti annak.
Összefoglalva:
A fenti rövid összefoglalóból is látszik, hogy az Országos Bérügyviteli Bajnokság valódi tudáspróba a bérügyviteli szakemberek számára. Az, hogy a 2024-es év 700 fölötti indulóval indult, és az utolsó online fordulóban is még 250 fő fölötti résztvevő küldött be teljes megoldott feladatsort, nagyon szép eredmény.
Az idei évből hátravan még a jelentléti forduló, amelyre a Budapesti Gazdasági Egyetemen kerül sor, november 22-én, 13:00 órától. Ezen a teljes évi verseny legjobb eredményt elért 50 versenyzője kapott meghívást. Az utolsó fordulóban az eddig megszerzett pontok már nem számítanak, csak az 5. forduló feladatainak megoldását vesszük figyelembe.