Kétgyermekes anyák SZJA-mentessége: mi változhat 2027-től a 40 év felettieknek?

A 40 év feletti, kétgyermekes anyák SZJA-mentessége körül azért alakult ki bizonytalanság, mert a jelenleg hatályos törvény és az új kormány 2027-re bejelentett terve eltér egymástól. A korábbi szabályozás fokozatosan kiterjesztette volna a kedvezményt az idősebb korosztályokra is. A kormány október 20-i bejelentése szerint ezt a kiterjesztést nem hajtják végre.

A legfontosabb pontosítás: nem arról van szó, hogy a 40 év feletti kétgyermekes anyák már most egy mindenkit megillető adómentességet veszítenek el. A 2026-ban hatályos szabály a meghatározott korcsoportba tartozó kétgyermekes anyáknak ad kedvezményt. A 40 év felettiek szélesebb körének belépése 2027-től, a jelenlegi törvény ütemezése szerint történt volna. A kormány viszont ennek elmaradását tervezi, és a miniszterelnök egy újságírói kérdésre azt is tisztázta, hogy a 40. életévüket betöltő, korábban kedvezményre jogosult anyák sem tarthatnák meg azt 40 év felett. 

A cikkben szereplő adatok egyelőre csak tervezetek, a Kormány még nem fogadta el, és foglalta törvénybe.

Mit jelentett be az új kormány?

A kormány 2026. október 20-án ismertette a 2027-es költségvetés tervezetének főbb elemeit. A bejelentés szerint 2027-ben megmaradna a 30 év alatti anyák, a 40 év alatti kétgyermekes anyák, valamint a három vagy több gyermeket nevelő anyák adómentessége, de havi bruttó egymillió forintos jövedelemig. A limit fölötti jövedelemrész után a terv szerint személyi jövedelemadót kellene fizetni. A 40 év feletti, kétgyermekes anyák tervezett kedvezményét nem vezetnék be. 

A bejelentést követően Magyar Péter a Portfolio kérdésére pontosította, hogy kétgyermekes anyaként 40 év felett senki sem kapná meg az SZJA-mentességet, azok sem, akik korábban a fiatalabb korosztály tagjaként már igénybe vették, majd betöltötték a 40. életévüket. 

Fontos ugyanakkor, hogy a kormányzati tájékoztatás a 2027-es költségvetés tervezetéről szólt. A bejelentés önmagában nem módosítja a hatályos törvényt. A konkrét jogosultsági feltételeket, az életkor számítását, a jövedelemkorlát alkalmazását és a hatálybalépés napját a később elfogadott, kihirdetett jogszabály rögzítheti. 

Mit tartalmaz jelenleg a hatályos szabály?

A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye 2026. január 1-jén lépett életbe. A jelenlegi szabályozás szerint 2026-ban azok a kétgyermekes anyák jogosultak a kedvezményre, akik 40. életévüket 2025. december 31. után töltik be. A kedvezmény a törvényben meghatározott munkával szerzett jövedelmekre vonatkozik, például a munkabérre, egyes vállalkozói jövedelmekre és megbízási díjakra; nem általános, minden jövedelemtípusra érvényes adómentesség. 

A törvény jelenlegi fokozatos ütemezése szerint 2027-től a korhatár azokra is kiterjedne, akik 50. életévüket 2026. december 31. után töltik be; 2028-tól a 60. életévüket 2027. december 31. után betöltőkre; 2029-től pedig életkori korlát nélkül minden, a törvényi feltételeknek megfelelő, legalább két gyermeket nevelő anyára. Ezek a jelenleg hatályos törvényben szereplő lépcsők. A 2027-re bejelentett új kormányzati terv ezekkel nem egyezik, ezért a két szabályozást nem szabad összemosni. 

A „két gyermeket nevelő anya” jogi értelemben nem kizárólag azt jelenti, hogy mindkét gyermek kiskorú vagy jelenleg is a háztartásban él. A NAV tájékoztatója szerint a vér szerinti vagy örökbefogadó anya akkor is megfelelhet a feltételnek, ha a gyermek után már nem jár családi pótlék, de az legalább 12 éven át járt. 

Kik lehetnek hátrányosan érintettek?

Azok a 40 év feletti, kétgyermekes anyák, akik a jelenlegi törvény alapján 2027-től vagy később váltak volna jogosulttá. Ők a mostani bejelentés szerint nem lépnek be a kedvezményezettek körébe, noha a jelenlegi törvény fokozatos bővítést tartalmaz.

Azok a kétgyermekes anyák, akik 2026-ban még igénybe veszik a kedvezményt, de 40 év felett maradnának. A miniszterelnöki pontosítás szerint a tervezett új szabály alapján ők sem tarthatnák meg a mentességet 40 év felett. A változás pontos átmeneti rendelkezéseit azonban csak a jogszabálytervezetből, majd az elfogadott törvényből lehet majd megismerni. 

Azok az anyák, akiknek havi bruttó jövedelme meghaladja az egymillió forintot. A költségvetési terv szerint a megmaradó anyai kedvezményeknél is csak az egymillió forint feletti rész válna adókötelessé. Ez nem ugyanaz, mint a teljes mentesség megszüntetése, de a magasabb keresetű, egyébként jogosult anyáknál csökkentheti a nettó jövedelmet. Azt, hogy a limitet pontosan hogyan kell majd alkalmazni például több jogviszony, bónusz vagy változó havi jövedelem esetén, a bejelentés nem részletezte. 

A hatás családonként is eltérhet. Számít a munkával szerzett jövedelem nagysága, az igénybe vehető egyéb kedvezmények köre és az is, hogy a családi adókedvezményt melyik szülő érvényesíti. Ezért a „minden érintett ugyanannyit veszít” típusú kijelentések félrevezetők lehetnek.

Megszűnik a családi adókedvezmény is?

A kormány bejelentése szerint a gyermekek után járó családi adókedvezmény szabálya nem változik. Ez külön kedvezmény az anyák SZJA-mentességétől. A NAV tájékoztatása szerint 2026-ban két gyermek esetén gyermekenként havi nettó 40 ezer forintnyi családi kedvezmény érvényesíthető a feltételek teljesülése esetén. A családi kedvezmény megosztható a jogosult szülők között; ha az anya az SZJA-alapjából nem tudja teljes egészében kihasználni, bizonyos feltételekkel családi járulékkedvezményként is érvényesíthető. 

Ez a kedvezmény mérsékelheti egyes családok adóterhét, de nem azonos a kieső SZJA-mentességgel, és nem feltétlenül ellensúlyozza azt teljes egészében. Az igénybe vehető összeg a család jövedelmétől, jogosultságától és attól is függ, hogyan osztják meg a kedvezményt a szülők.

A kormány a családi pótlék megduplázását is bejelentette a 2027-es költségvetés részeként. Ez szintén külön támogatás, nem azonos az adókedvezménnyel vagy az SZJA-mentességgel; a költségvetési terv elfogadásáig ezt is tervként érdemes kezelni. 

Mikortól léphet életbe a változás?

A bejelentés a 2027-es költségvetési évre szól, tehát a tervezett változás 2027-ben érintheti a jogosultságot és a bérből levont adóelőleget. A pontos kezdőnapot, átmeneti szabályokat és a 40 éves korhatár számítását azonban a bejelentés nem rögzíti jogszabályi részletességgel. Mivel 2026. október 22-én a kormányzati közlés még költségvetési tervezetről szólt, a változás nem tekinthető már hatályosnak. 

Ezért a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is érdemes külön kezelniük a jelenleg hatályos szabályt és a 2027-re bejelentett tervet. A végleges teendők – például az adóelőleg-nyilatkozat módosítása vagy a bérszámfejtés átállítása – csak az elfogadott szabályozás és a NAV tájékoztatása alapján határozhatók meg.

Milyen kockázatokra érdemes figyelniük a munkáltatóknak?

A bejelentés és a végleges jogszabály közötti időszakban az egyik legnagyobb kockázat, ha egy munkáltató már elfogadott szabályként kommunikálja a változást. Ez téves nettóbér-előrejelzéshez, hibás munkavállalói tájékoztatáshoz vagy idő előtti adminisztratív lépésekhez vezethet.

A másik kockázat a felkészületlen bérszámfejtés. Ha a jelenlegi jogosultsági szabály, a tervezett korhatár, az egymillió forintos jövedelemhatár és a családi adókedvezmény egymásra hatása nincs tisztázva, nehezebb lehet pontosan megállapítani a levonásokat és megválaszolni a dolgozók kérdéseit. A végleges szabályok ismeretében a munkáltatóknak át kell tekinteniük a bérszámfejtési folyamatokat, az adóelőleg-nyilatkozatok kezelését és a munkavállalói kommunikációt.

A NEXON számára ez elsősorban bérügyviteli és HR-felkészülési kérdés: a jogszabályváltozásokat a számfejtésben, az adatszolgáltatásban és a dolgozóknak adott tájékoztatásban is követni kell. A NEXON bérszámfejtési tájékoztatója is kiemeli, hogy a levonások kiszámítása a jogszabályok alapján történik, és a bérügyviteli szoftvereknél fontos szempont az aktuális jogszabályok követése. A gyakorlati felkészüléshez ezért hasznos lehet előre feltérképezni, hány munkavállalót érinthet a változás, milyen jövedelmi helyzetekre kell számításokat készíteni, és milyen időzítéssel kell majd a belső folyamatokat frissíteni. 

Mit érdemes most tenni?

A munkavállalók egyelőre ne a sajtóhírekből induljanak ki a saját adóelőleg-nyilatkozatuk módosításakor. Kövessék a kihirdetett törvényt és a NAV tájékoztatóit, mert a részletek még változhatnak.

A munkáltatók és bérszámfejtési szakemberek számára most a forgatókönyvek előkészítése a legésszerűbb: külön kezelni a 2026-os, hatályos szabályokat és a 2027-re bejelentett tervet; felmérni, mely dolgozói csoportokat érintheti a korhatár vagy a jövedelemkorlát; majd a végleges jogszabály megjelenésekor ellenőrizni a jogosultságokat, a nyilatkozatokat és a rendszerbeállításokat.

A történet tehát nem egyszerűen arról szól, hogy „elveszik-e” az SZJA-mentességet. A lényegi kérdés az, hogy a törvényben szereplő fokozatos bővítést felváltja-e a kormány által bejelentett szűkebb jogosultsági kör, és pontosan milyen átmeneti szabályokkal. Erre a választ a végleges jogszabály adja majd meg.

Gyakran ismételt kérdések