Kihívások és trendek a toborzásban 2024

A NEXON ügyfélkörében 2024 első félévében végzett felmérésünkben arra kerestük a választ, hogyan alakul az álláskeresési piac az elmúlt évhez és a nemzetközi tendenciákhoz képest, milyen hatása van a félretoborzásnak, mi a magyar HR-esek véleménye az új technológiákról, beleértve a mesterséges intelligenciát, és milyen mértékben használják már a toborzási folyamatokban.

Kutatásunk közel száz résztvevője jól reprezentálja a hazai vállalatokat földrajzi elhelyezkedés, vállalati méret, valamint a kék- és fehérgalléros munkaerő szempontjából.

A létszám alakulására vonatkozó válaszok visszaigazolják az év elején megjelent statisztikákat: a tavalyi bővülés után idén óvatosabbak a cégek, 70%-uk stagnálást vár. Jó hír viszont, hogy létszámcsökkenést egyetlen válaszadó sem tervez. 

Érdekes eltéréseket tapasztaltunk a hazai és nemzetközi eredmények* között, hogy mit tartanak a HR-szakemberek a legnagyobb nehézségnek az üres álláshelyek betöltése során. A fenti összehasonlítás alapján hazánkban legnagyobb kihívást a megfelelő kompetenciájú munkaerő megtalálása jelenti, míg a toborzási idő hossza nemzetközi viszonylatban magasabb problémának tűnik.
Érdekes, hogy globális szinten egyre több távmunkában foglalkoztatott munkavállalót keresnek, míg ez nálunk szinte elhanyagolható igényként jelentkezik.

 
Az is kiderült, hogy a cégek közel felének problémát okoz, hogy a felvételt követően a munkavállalók több mint 10 %-a távozik a szervezettől egy éven belül. Arra a kérdésre, hogy mekkorára becsülik a félretoborzott munkavállalók költségét, a kék galléros foglalkoztatók 0-400.000 Ft közé tették, míg a fehér galléros cégeknél a becsült érték a milliós nagyságrendet is meghaladta.

Az IDBC Creative Solution tett közzé egy kutatást a félretoborzás költségeiről. Az átlagos fizetés mértékének Magyarországra vetített arányosítása után is a mi kutatásunk válaszainál jóval magasabb értékek születtek. 

Mi okozhatja az eltérést? A toborzás közvetlen költségeivel mindenki tisztában van, de annak közvetett költségeit már nehéz számszerűsíteni. Érdemes a „felszín alatti” tényezőket is figyelembe venni, mint pl. a betanítás, mentorálás költsége, a termelékenység csökkenése stb. Ha ezeket a költségeket is figyelembe vesszük, még fontosabbá válik az új munkavállalók beillesztésére és megtartására fordított energia és erőforrás.

Meglepő eredmény derült ki a felmérésünkből, miszerint a vállalatok 62% egyáltalán nem használ toborzószoftvert! A fehér- és kékgalléros munkáltatók szoftverhasználata között jelentős különbséget látunk: fehérgalléros: 69%; kékgalléros: 26%.
Felmérésünk megerősítette azt a feltevést, hogy a vállalat méretének növekedésével, egyre valószínűbb, hogy használ toborzószoftvert. A 1000 főnél nagyobb cégek esetében ez az arány már eléri a 80%-ot.

A mesterséges intelligencia (MI) nemzetközi viszonylatban egyre növekvő szerepet játszik a toborzási folyamatokban, és számos előnnyel járhat a jelöltek kiválasztása során. 

Ezzel szemben felmérésünk alapján a hazai vállalatok 80%-a még egyáltalán nem használja vagy a közeljövőben sem tervezi kihasználni ezt az eszközt semmilyen részfeladatra sem.

Ez az eredmény érdekes kontrasztban van azzal, hogy a válaszadók 70% úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia használatával az ismétlődő feladatok végrehajtásának minősége jobb, vagy legalább hasonló lenne, mint a „természetes intelligencia” által jelenleg történik. Amire az MI-t legalkalmasabbnak tartják a válaszadók:

• kapcsolattartás jelentkezőkkel (kérdések megválaszolása, visszajelzés küldése stb.)
• önéletrajzok előszűrés
• önéletrajzok kiválogatása 
• időpontok szervezése
• első körös interjú lebonyolítása

Az "A Day in the Life of a Recruiter in 2030" című cikk egy fiktív, de valósághű képet fest arról, hogy milyen lehet egy toborzó mindennapja 2030-ban. Eszerint 2030-ra a toborzók munkája teljes mértékben integrálódik az automatizált technológiákba és az MI-alapú rendszerekbe. 

De még ez az írás is hangsúlyozza, hogy bár a technológia kulcsszerepet játszik majd a toborzási folyamatokban, az emberi kapcsolatok és az érzelmi intelligencia továbbra is nélkülözhetetlenek maradnak.

* MERCER 48 országot, több mint 7500 céget átfogó kutatása