OBB negyedik fordulójának feladatairól

A feladatok összességében az eddigi „nehézségi” szinthez igazodtak, s nem állították különösebb próbatétel elé a versenyzőket.

A 20 pontot érő első feladat a Munka Törvénykönyve munkaszerződésre vonatkozó kiemelt szabályaival foglalkozott. A feladat készítői azért konstruálták meg ezt a feladatot, mert a bérügyvitel szempontjából a munkaviszonyt megalapozó iratról rendelkező jogszabályi előírások ismerete kiemelt jelentőséggel bír a bérügyviteli munkatársak számára is. A bérügyviteli kollégának ugyanis pontosan tisztában kell lenniük azokkal a tartalmi elemekkel, amelyek hiányában a munkaviszony nem jön létre, illetve ismerniük kell a jogi helyzetet olyan esetekben is, amikor bizonyos tartalmi elemeket nem tartalmaz a munkaszerződés.

A feladat rávilágított – többek között – arra (a sokak számára talán triviálisnak tekinthető szempontra), hogy munkaviszony létrejöttének mellőzhetetlen feltétele – azaz a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme – az alapbér és a munkakör meghatározása.

Kiderült a feladatból az is, hogy a munkaszerződésben az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidő is kiköthető:

• ha a szerződésben nem szerepel a foglalkoztatás részmunkaidősként való megjelölése, akkor – eltérő megállapodás hiányában – rövidebb teljes napi munkaidős foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre;
• ha a szerződésben nem szerepel a foglalkoztatás részmunkaidősként való megjelölése, akkor – eltérő megállapodás hiányában – alapbérként legalább a minimálbért kell meghatározni;
• ha a szerződésben szerepel a foglalkoztatás részmunkaidősként való megjelölése, akkor alapbérként legalább a minimálbér – rövidebb napi munkaidővel – arányos hányadát kell meghatározni.

Egyik versenyzőnk (aki teljesítménye alapján tagja a 31 fős élmezőnynek) ebben a 2. feladatban teljesebb („a teljes igazságot tartalmazó”) mondatokat szeretett volna látni a helyes válaszok kialakításához, mivel véleménye szerint „önmagában véve, illetve kiegészítés nélkül viszont egyik sem igaz. A teljes igazságot akkor tartalmazná bármelyik is, ha ott szerepelne a mondatok végén, hogy mely esetben”. Álláspontja alátámasztására a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet vonatkozó normaelemeire hivatkozik.

A feladat készítői azonban – éppen az említett 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – úgy vélekedtek, hogy a feladatban szereplő „megállapítás általánosságban szól az arányosításról, amely a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 136. § (1) és (2) bekezdés, illetve a 46. § (4) bekezdés és a 92. § (1), (4) és (5) bekezdés együttes értelmezéséből következik. A minimálbérre vonatkozó Korm. rendelet a minimálbér mértékét és alkalmazásának részletszabályait tartalmazza, az arányosítás törvényből levezethető általános szabályának megfelelően”.

Az 50 pontot érő második feladat konkrét számfejtési feladatot tartalmazott, amely ráirányította a figyelmet arra, hogy a társas vállalkozások tulajdonos-ügyvezetői jogviszonyainak megítéléséhez, illetve a társadalombiztosítási jog és a kisadózó vállalkozásokra vonatkozó szabályok együttes alkalmazásához a gyakorlatban az összetett jogi szabályozás pontos ismerete szükséges.

A bérügyviteli praxis azt mutatja, hogy a felkészült kollégák számára is komoly kihívást és sok gondot jelent a jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok normakövető és helyes alkalmazása. Azért, hogy a témában kevésbé járatos versenyzők ne veszítsék kedvüket a komplex és fogas kérdések megválaszolása során, néhány olyan kérdést is tartalmazott a második feladat, amelyekre várhatóan ők is könnyedén megtalálják a helyes választ.

A forduló 15-15 pontot érő harmadik és negyedik feladatát – a szokásos – Feleletválasztós és Igaz-hamis kérdések alkotják.

Az Igaz-hamis kérdésekből megtudhattuk például, hogy: 

• Jogszerű a munkáltató eljárása, ha tisztán jutalékos rendszerben állapítja meg a munkavállaló bérezését, amennyiben az alapbér felének megfelelő mértékű garantált bért is megállapít.
• A munkáltató dönthet úgy, hogy a munkavállaló munkabérét teljesítménybérben határozza meg, ez esetben is szükséges azonban az időbérben megállapított alapbér megállapítása.
• Távolléti díjra jogosult a munkavállaló arra az időtartamra, amelyre bírósági felhívás alapján alperesként történő idézésére az eljárásban személyes részvétele szükséges.

A Feleletválasztós kérdésekből megtudhattuk például, hogy:

• Munkabérnek minősül a munkavállalónak kifizetett prémium;
• Az éjszakai pótlék bérpótlékként építhető be az alapbérbe;
• Teljesítménybérnek minősül a munkavállaló részére meghatározott és általa teljesítendő teljesítménykövetelményen alapuló díjazás;
• A rendes munkaidőben történő vasárnapi munkavégzés esetén a dohánybolt munkavállalójának jár a legmagasabb mértékű vasárnapi pótlék.

Egyik, az élmezőnyben végzett versenyzőnknek volt „kérdése” az Igaz-hamis kérdéssor 1. kérdéséhez, de mint a feltett kérdés elemzéséből kiderült, versenyzőnk kissé „elaludt”, mert felvetése még a harmadik forduló 1. Igaz-hamis állítására vonatkozott, amely a negyedik fordulóban már nem bír relevanciával.

(dr. Henczi Lajos)