Sajtófigyelés 43. hét

A Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmánya szerint a munkaképes lakosság fogyása az évszázad közepére kritikus munkaerőhiányhoz vezethet Európában: 2050-re kontinensünk lesz a legöregebb régió, a GDP 15 százalékát fogja kitenni a nyugdíj. Egy elemzés szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást, ráadásul a feketegazdaság visszaszorítását is segíthetik. Így 2030-ra az Európai Unióban mindössze 2,6 munkaképes korúra hárul majd egy idős ember eltartása, az évszázad közepére pedig Európa lesz a legöregebb régió, és a nyugdíj a GDP 15 százalékát fogja kitenni.

A jelenleg érvényes Mt. első igazi, átfogó „ráncfelvarrásán”, ún. novellizálásán esik át rövidesen. Bár a módosító jogszabálytervezet előtt még hosszú menetelés áll, tekintsük át, mennyiben és miként szűrte le a jogalkotó az elmúlt bő három év gyakorlati és jogelméleti tapasztalatait.  Annyi már elöljáróban elmondható: az egyes médiumok, hírforrások által egetrengető újdonságként hamarjában világgá kürtölt bizonyos rendelkezésekről a jogalkotó közleménye, illetve az alaposabb átolvasás azért csak kimutatta, bár lényeges pontosításról, de semmiképp sem úttörő jellegű jogintézményi újításról van szó.

A szakmai szervezetek szerint az ICT területén 20 százalék alatt van a nők aránya. Erősíti mindezt, hogy bár az európai egyetemeken végzett fiatalok 60 százaléka ma már a lányok közül kerül ki, de a mérnöki és informatikai diplomásoknak mindössze 20 százaléka nő. Azért fontos mindez, mert a szakemberek úgy látják, hogy 10 éven belül az ICT területén 700 ezerrel több üres állás lehet, mint amennyit a végzős diákok be tudnak majd tölteni.

Idén január-augusztusban 3,7 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az augusztusi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a kiegészítő pótlék bevezetése a szociális területen dolgozók részére.

Augusztusban 5,4 százalékkal magasabbak voltak a havi átlagkeresetek, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,9 százalékos volt a növekedés - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedést a költségvetési szféra lódította meg, ahol a rendszeres bérek 8,1 százalékos növekedése mellett a prémiumok, jutalmak és más egyszeri juttatások megközelítették a tavaly augusztusi háromszorosát (199,8 százalékkal nőttek) és ezzel együttesen 12,1 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése, a közfoglalkoztatottakat nem számítva.

Az adózás rendjéről szóló törvény tervezett változásai között szerepel az adónyilatkozat és a bevallási ajánlat bevezetése, valamint a munkáltatók új feladata is: gyerekkedvezmény adatainak gyűjtése. Tudniillik a bevallási ajánlatban a NAV elküldi az általa látottakból elküldött adatokat, ennek elfogadása helyettesíti az adóbevallást.

Nyugati országokban megérkezett a tesztelőkhöz a hibrid gépek új generációja. Két népszerűbb eszközről érkeztek beszámolók, az egyik a Microsoft által bemutatott Surface Book, a másik a Lenovo Yoga 900. Ez a két gép kitűnő példája annak, hogy amikor munkáról van szó, akkor nem elég az érintőkijelző, szükségünk van billentyűzetre is. A Microsoft riválisai hasonlóan látják a helyeztet, az Apple iPad Pro és a Google Pixel C szintén klaviatúrával érkezik.

Összefogtak a legnagyobb techcégek a heves ellenérzéseket kiváltó új internettörvény, a CISA ellen, amely azt szorgalmazná, hogy az amerikai kormány legálisan és automatizáltan minél több felhasználói adathoz juthasson hozzá. Az internetezők körében már nagy felháborodást keltett a CISA (Cybersecurity Information Sharing Act), ám a nagy cégek ezidáig még nem foglaltak állást és nem álltak melléjük – ahogy az általában a hasonló törvénytervezetek esetében történni szokott. Mostanra azonban megtörtént az, amire már sokan vártak: 22 nagy online cég is állást foglalt a CISA ellen, amelyek közt ott van például az Apple, a Google, a Twitter és a Wikipedia is.