Törvényi változások 2024. január 1-től

Tájékoztatjuk kedves Ügyfeleinket, hogy az alábbiakban felsorolt, jogszabályokról adott tájékoztatás nem teljes körű, és a jogszabályra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, jogi tanácsadásnak nem minősül, és nem helyettesíti az eredeti jogszabályban
foglaltakat! A jogszabályokat, előírásokat mindenkor az adott eset valamennyi körülményére tekintettel kell alkalmazni. Az összeállítás nem teljes körű felsorolása az egyes bérügyviteli tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályváltozásoknak.

Minimális jövedelmek [508/2023. (XI.20.) Korm. rendelet]

Minimálbér összege 266.800 Ft,
Garantált bérminimum összeg 326.000 Ft.

Társadalombiztosítás
(2019. évi CXXII) törvény

• Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 11.300 Ft, napi összege 380 Ft. A havi összeget 100 Ft-ra, a napi összeget 10 Ft-ra kell kerekíteni. [Tbj. 25.§ (3) bekezdés]
   
• A Tbj. kiegészül a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmával. Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek minősül a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset. [Tbj. 4.§ 22. pontja]
  
  A Tbj. külön rendelkezik arról, hogy ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában szja-előleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor milyen jövedelem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját. [Tbj. 27.§ (1) bekezdés b) pontja]
  
  A hatályos szabály alapján ez esetben a társadalombiztosítási járulék alapja
  • „az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
     
  • „a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.”

A 2024-ben alkalmazandó összeg, azaz a 2023. júliusi bruttó átlagkereset 576.601 Ft. [2023. évi 64. számú Hivatalos Értesítő]

2024. január 1-jétől a fenti szabályt nem lehet harmadik ország állampolgárára alkalmazni. A járulékalapot képező jövedelem a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem lesz. (Esetükben ez a jövedelem lesz így a szociális
hozzájárulási adó alapja is.)

Szociális hozzájárulási adó
(2018. évi VII. törvény)

• Megszűnik a különbség a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalók között.
  
  Az adókedvezmény mindkét munkavállalói csoport tekintetében egységesen 13 százalék a korábbi két eltérő mérték (13 és 6,5 százalék) helyett.
  
  Az adókedvezmény alapja is egységesítésre kerül. A munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet az adókedvezmény alapja. [Szocho. 15.§]
   
• A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményt nemcsak a magyar állampolgárságú munkavállalók után, hanem a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is érvényesíteni lehet. [Szocho. 11.§ (2) bekezdés]
   
• Megváltozik a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye. 2024. január 1-től a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetén a szakirányú oktatás adókedvezményének érvényesítésekor az arányosítás mellőzésével valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető lesz. [Szocho. 17/A.§ (1)bekezdés]

Személyi jövedelemadó-törvény
(1995. évi CXVII)

• Az első házasok kedvezmény, a személyi kedvezménynyilatkozat, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménynyilatkozat esetében a magánszemély kérheti, hogy a kifizető a nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését. Első alkalommal a 2023. december 31-ét követően tett adóelőleg-nyilatkozatok esetében alkalmazható. [Szja. 48.§ (2a) bekezdése]
   
• Az emelt összegű családi kedvezményre való jogosultság tekintetében tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül. [Szja. 29/A.§ (2a) bekezdése]
   
• Új fogalom került meghatározásra. A Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, amely Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset. [Szja. 82. pont].
  Jelentősége a 25 év alattiak és a 30 év alatti anyák adóalap kedvezményének havi maximum összegénél van. A 2024-ben alkalmazandó összeg, azaz a 2023. júliusi bruttó átlagkereset 576.601 Ft. [2023. évi 64. számú Hivatalos Értesítő]


• A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közterheit negyedéves kötelezettségként kell a havi bevallásban szerepeltetni és megfizetni. A rekreációs kereten felüli egyes meghatározott juttatásnak minősülő összeg utáni közteher továbbra is a juttatás hónapjának kötelezettsége marad. A jogviszony megszűnése esetén elszámolásra kerülő esetleges közteher különbözetet továbbra is a jogviszony megszűnés hónapjának kötelezettsége marad. [Szja. 69.§ (5) bekezdés]
   
• A juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is. [Szja. 1. számú melléklet 8.45]
   
• Csekély értékű ajándékot évente három (korábban egy) alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegben. [Szja. 70.§ (6) bekezdés a) pontja]

Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (1991. évi IV) törvény

• A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűntetésekor vagy megszűnésekor foglalkoztatási igazolást állít ki. A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondás esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül kell kiadni a munkavállaló részére. [Flt. 36/A.§]

Szakképzésről (2019. évi LXXX) törvény

• Ha a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott képzési program alapján – az őt foglalkoztatónál is teljesíthető.
  Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára a felek – választásuk szerint – szakképzési munkaszerződést kötnek, ha annak feltételei egyébként fennállnak, vagy a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítják. Az utóbbi esetben nem lehet alkalmazni a szakképzési szerződésre vonatkozó szabályokat. [szakképzési. 90/A.§]

Pedagógusok új életpályája (2023. évi LII) törvény

• A köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban a távolléti díj alap részének számításánál a havi illetmény egy hónapra megállapított összegét osztani kell 174-gyel és szorozni kell a meghatározott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. [Púé. 106.§ (8) bekezdés]

Ebben a cikkben áttekintettük azokat a törvényi változásokat, amelyek 2024. január 1-jétől érvénybe léptek, és befolyásolják a bérszámfejtés folyamatát.