Megszűnik a kettős katázás, módosul a CSED

A NEXON szakértői összefoglalták a bérügyviteli tevékenységeket érintő és 2021. január elsejével életbe lépett legfontosabb jogszabályváltozásokat. Az idei NEXON Bérakadémia ugyan nem a hagyományos módon zajlott, de az online csatornán folytatott konferencián így is közel 300 bérügyintéző vett részt. A szakértők kitértek többek között a kisadózó vállalkozásokról a családi gazdaságokról, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól, valamint a csecsemőgondozási díj emelésével összefüggő módosításokról is.

Kisadózó („katás”) vállalkozások

A NEXON Bérakadémia előadói a kisadózó („katás”) vállalkozások kapcsán kiemelték, hogy 2021. január 1-től megszűnik a „kettős katázás” lehetősége, mivel egy magánszemély kizárólag egyetlen jogviszonyával jelenthető be kisadózóként, minden további bejelentést a NAV határozattal utasít vissza.

A NAV az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből, ezért célszerű, ha a kisadózó mielőbb eldönti, hogy mely jogviszonyában kíván kisadózó maradni és a többi kisadózóibejelentést törölteti.
A kisadózó vállalkozásokat az eddigi kétféle adófizetési kötelezettség mellett 2021. január 1-től egy új, 40%-os adó is érinteni, amennyiben például a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak bevételt, akkor e juttatás teljes összege után 40 százalékos mértékű adót kell megállapítania és fizetnie a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig. 

De akkor is 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie a kisadózó vállalkozásnak, ha a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló kifizető juttat ugyanannak a kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt. Ekkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie. 

Mindezeken túl a külföldi kifizetőtől származó bevételek speciális esetei szintén 40 százalékos mértékű adót vonnak maguk után, amelynek előírt bevallása során fel kell tüntetni a bevételt juttató külföldi kifizető nevét és címét is. 

Ráadásul a katásoknak tájékoztatniuk kell kifizetőjüket kataalanyiságukról. Ezt a szerződéskötéskor írásban kell megtenniük. Ha a kataalanyiság megszűnik, illetve újrakeletkezik, annak időpontjáról ugyancsak tájékoztatniuk kell a velük szerződésben álló kifizetőt, még a változást megelőzően. 

Csecsemőgondozási díj

Nem maradt ki a változások sorából a csecsemőgondozási díj mértékére vonatkozó, 2021. július 1-jétől hatályba lépő módosítás sem. Eszerint a csecsemőgondozási díj összege várhatóan megemelkedik július 1-től, amely biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás és a szülési szabadságnak megfelelő időtartamára jár. 

A naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem szerint számított 70%-os mértékű ellátást 2021.07.01-től 100% mértékben kell havonta egyszer, utólag folyósítani az ellátás kezdetén megállapított alapra vonatkozóan, az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, amely intézkedést alkalmazni kell a július 1-jén fennálló csed jogosultságokra is. 

Családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátásokat érintő változások között szó esett arról, hogy megváltozik a tartós beteg gyermek igazolás kiadásának módja. A gyermek betegségének igazolását elektronikusan rögzítik az illetékes szakorvosnál, amely eljárást hivatalból folytatják le, s határozat tartalmazza azokat az adatokat is, amelyek esetlegesen más fajta támogatások igényléséhez is szükségesek lehetnek.

2021. február 1-jétől megváltozik az újszülöttek után megállapítandó ellátások eljárása. Ennek értelmében és alapesetben az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén – feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja – az ELEKTRONIKUS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI TÉR (EESZT) útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik. 

A szülőknek tehát nem kell igényelni ezen ellátásokat, hanem a EESZT rendszer útján elektronikusan továbbított vér szerinti anya által az intézetben elektronikusan aláírt adatlap továbbításra kerül a családtámogatási ellátások ügyvételét támogató informatikai rendszerbe. Az ellátásokat hivatalból megállapítják. Amennyiben már a család részesül családi pótlékban az apa oldalon is korrigálásra kerül a megállapított családi pótlék.

Őstermelők

A mezőgazdasági tevékenység végzése kapcsán is új rendelkezések léptek életbe. Meghatározták azokat a szabályokat, amelyek a mezőgazdasági őstermelőkre, az őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságokra terjed ki, továbbá szabályozzák az őstermelők családi gazdaságának és a családi mezőgazdasági társaság alapítását, működését, valamint nyilvántartását.

Azért is fontossá vált az újraszabályozás, mert őstermelői igazolvánnyal megközelítően 300 ezren rendelkeznek és 24 ezerre becsült családi gazdaságban pedig 8o ezernél is több családtag működok közre. Mindamellett egyéni vállalkozóként 29 ezer főt meghaladóan végeztek agrártevékenységet. 

Változott az őstermelők biztosítására vonatkozó szabályozás is, mely szerint már nincs a biztosítás „a 20 év szolgálati idő” feltételéhez kötve, vagyis nem szükséges, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év legyen. Ezáltal bővül a biztosítottak és egyben az ellátásra jogosultak köre is.

A szociális hozzájárulási adó- és a járulékalap tekintetében a minimálbér továbbra is viszonyítási alap. Főszabály szerint a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ugyanakkor átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2020. december 31-én hatályos Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő 2021-ben a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevételének 15 %-a után fizesse meg a járulékot.

Megváltozott munkaképesség

Szó esett a megváltozott munkaképességű személyeket érintő azon változásról, mely szerint eltörölték a kereseti korlátot, így már nem hatályos az a szabály, hogy a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A rokkantsági ellátás, valamint a rehabilitációs ellátás folyósítását akkor sem kell megszüntetni, ha a megváltozott munkaképességű személy például csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban részesül.

Keresőképtelenségi orvosi igazolás

Az előadók felhívták a figyelmet 2021. január 1-től alkalmazandó új keresőképtelenségi orvosi igazolásra, mivel táppénzre jogosultság egyik feltétele továbbra is a beteg – orvos által igazolt – keresőképtelensége, vagyis annak igazolása, hogy munkáját valamilyen okból nem tudja ellátni.

Nagy figyelmet szenteltek annak, hogy milyen módon történhet a keresőképtelenség igazolása és a táppénz iránti kérelmek elbírálása a veszélyhelyzet fennállása alatt. Rámutattak arra, hogy veszélyhelyzet ideje alatt – az általános gyakorlattól eltérően – a beteg részére nem kell átadni keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást, hanem azt az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére.
Az orvosi igazolások biztosítottakhoz történő eljuttatásának, illetve a biztosítottak által a foglalkoztatókhoz történő továbbításának elsődleges csatornája a veszélyhelyzet fennállása alatt tehát az e-mail.

Az átmeneti szabályokat az orvosok a 2020. december 24. után kiállított keresőképtelenségi igazolásokra nézve alkalmazhatják. 
Táppénz megállapítására a veszélyhelyzet fennállása alatt is csak a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint kiállított orvosi igazolás, kórházi (klinikai) ápolásról, illetve a szülő fekvőbetegellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodásáról szóló igazolás alapján kerülhet sor.