A feladatok kidolgozását végző szakértők körültekintően alkották meg a forduló feladatait, amelyekhez igyekeznek egyértelmű leírásokat és kiegészítő magyarázatokat adni.
A felmerülő kérdések közül a következőket emelnénk ki.
Egyik versenyzőnknek a kilépéskor a munkavállalónak járó, a fel nem használt szabadságnapjai után esedékes pénzbeli megváltással összefüggésben volt kifogása, amellyel szakértőink nem értettek egyet. Ennek oka: ha valamely eredményeket befolyásoló speciális feltétel nem szerepel a feladatban, akkor azt nem is kell figyelembe venni a megoldás során, illetve hogy speciális megállapodás megléte sem módosítja a szabadságra jogosító időtartamot, így a kivehető összes szabadság napjainak számát sem.
Másik versenyzőnk a 2. feladat 1 kérdése kapcsán kiszámolt – a dolgozó által 2015. február hónapban ledolgozott időre járó – jövedelem összegét nem találta helyénvalónak. Szakértőink megállapítása szerint az eltérés abból adódott, hogy a munkavállaló nem 7, hanem 8 munkanapot dolgozott február hónapban (02.02 – 02.06. között 5 napot és 02.16 – 02.18. között 3 napot), így a ledolgozott időre járó jövedelem összege helyesen 100.000 Ft volt. (8 x 12.500 Ft).
A harmadik észrevétel a 3. feladat 13. kérdéséhez kapcsolódott, amely azt taglalta, hogy mi után kell a legmagasabb eho-t fizetni? A helyes válasz az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. tv. 4.§ (4) bekezdése alapján határozható meg, amely szerint a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulás összege a tételes átalányadó 20%-a. Ez alól természetesen kivétel, ha egyéni vállalkozóként végzi valaki ezt a tevékenységet, de ebben az esetben nem is lett volna jelentősége a fizető-vendéglátásra vonatkozó információnak.] Így helyes válasznak azt fogadtuk el, hogy a támogatói adományban részesülő magánszemély fizeti a legmagasabb mértékű, 27%-os egészségügyi hozzájárulást.
A negyedik hozzászóló szerint a cafetéria juttatás adója kapcsán felkínált három válaszlehetőség egyike sem volt helytálló. Helyes úton az a versenyző járt, aki az Szja. törvény 70. §. és 71. §. rendelkező részeire alapozta válaszát. Ennek értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül „az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – ide nem értve a 71.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghatározó részét” [70.§ (4) bekezdés b) pont] Így az az éves keretösszeg évi 200 ezer forint. [70.§ (4a) bekezdés] A példában felsorolt egyik adott juttatás sem haladta meg az Szja. törvény szerint értékhatárt. Ezért egyes meghatározott juttatásként fog adózni 160.000,- Ft, az alábbiak szerint:
- Erzsébet-utalvány 96.000,- Ft
- Szép-kártya vendéglátás 100.000,- Ft
- Szép-kártya szálláshely 90.000,- Ft
- Helyi utazási bérlet 110.000,- Ft
- Önkéntes kölcsönös egészségpénztár 154.000,- Ft
- Munkavállaló nettó juttatása összesen (1.+2.+3.+4.+5.): 550.000,- Ft
- Éves keretösszeg: 200.000,- Ft
- Keretösszegbe beszámított jövedelem – béren kívüli juttatások Szép-kártya kivételével (1.+4.+5.): 360.000,- Ft
- Keretösszegen felüli juttatás, ami egyes meghatározott juttatásként fog adózni (c.-b.): 160.000,- Ft
(Henczi Lajos)
Share Everywhere
