A teljesítményértékelési rendszer akkor tud igazán jól működni, ha nem kizárólag HR-folyamatként vagy vezetői feladatként jelenik meg. A munkavállalóknak is érteniük kell, miért van szükség a rendszerre, hogyan érinti őket, mit várnak tőlük, és milyen lehetőséget ad számukra a visszajelzésre és saját fejlődésük alakítására.
A munkavállalói bevonás ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden egyes részletszabályról közös döntést kell hozni. Sokkal inkább azt, hogy a szervezet a rendszer kialakítása, bevezetése és működtetése során megismeri és figyelembe veszi azok tapasztalatait, kérdéseit és visszajelzéseit, akik azt a mindennapokban használni fogják.
Tóthné Balogh Edina, a NEXON Senior HR Business Partnere szerint:
„A bevonás nem azt jelenti, hogy mindenki mindenről dönt. Azt jelenti, hogy mielőtt kialakítunk egy működést az emberek számára, megértjük, hogyan fog működni az emberek számára.”
Hogyan lehet bevonni a munkavállalókat?
A munkavállalói bevonás a bevezetés több pontján is megvalósulhat. Hasznos eszköz lehet például:
- fókuszcsoportos beszélgetés különböző munkaköri csoportokkal;
- vezetői és munkavállalói kérdőív;
- pilot vagy tesztüzem;
- kérdés-felelet alkalom és nyílt fórum;
- felhasználói tesztelés a folyamat élesítése előtt;
- bevezetést követő rövid pulzusfelmérés;
- folyamatos visszajelzési csatorna a tapasztalatok és fejlesztési igények gyűjtésére.
A megfelelő módszer attól is függ, hogy a szervezet a bevezetés melyik szakaszában jár. Más információra van szükség a tervezéskor, másra a pilot során, és megint másra az első teljes értékelési ciklus lezárását követően.
Miért különösen értékes a pilot?
A pilot lehetőséget ad arra, hogy ellenőrzött környezetben szerezzünk tapasztalatokat a rendszer működéséről, mielőtt annak minden eleme a teljes szervezet mindennapi működésének részévé válik.
A pilot során nemcsak technikai problémák derülhetnek ki. Láthatóvá válhat az is, hogy egyértelműek-e a fogalmak, jól értelmezik-e a vezetők az egyes folyamatlépéseket, megfelelő minőségűek-e a kitűzött célok, érthetők-e a segédanyagok, és hol van szükség további támogatásra.
„A pilot számomra nem vizsga, amelyen bizonyítanunk kell, hogy mindent jól terveztünk meg. Éppen az az értéke, hogy biztonságos környezetben derüljön ki, min érdemes még változtatnunk.” – mondta Tóthné Balogh Edina.
Hogyan valósul meg mindez a NEXON-nál?
A NEXON 2026-ban úgy vezeti be a digitális teljesítményértékelési modult, hogy közben épít a már működő teljesítménymenedzsment-folyamatokra és az év során megszerzett tapasztalatokra.
A 2026-os célok meghatározása már év elején megtörtént, és a féléves értékelési időszak is lezárult. A következő lépésben a vezetők október 20-ig rögzítik a korábban meghatározott célokat a rendszerben.
Ez azonban nem pusztán adatfeltöltési feladat. A vezetői oktatáson megszerzett ismeretek alapján a vezetők egyúttal újra megvizsgálják az év elején kitűzött célokat: valóban megfelelnek-e a SMART alapelveknek, egyértelmű-e az elvárt eredmény, mérhető vagy objektíven értékelhető-e a teljesítés, és megfelelően meghatározott-e az időkeret.
Az év végi teljesítményértékelést már minden érintett vezető a modulban végzi és dokumentálja. Emellett egyes munkavállalói csoportok vezetői már az időszakos értékelés funkcióját is gyakorolhatják a rendszerben.
„Nálunk a pilot nem arról szól, hogy létrehozunk néhány próbacélt azért, hogy kipróbáljuk a rendszert. A vezetők a saját, valós 2026-os céljaikkal dolgoznak. Közben vissza is tudnak nézni arra, hogy az év elején kitűzött cél valóban megfelelően megfogalmazott, SMART cél volt-e. Így egyszerre tanuljuk a rendszert és fejlesztjük a teljesítménymenedzsment gyakorlatát.” – emelte ki Tóthné Balogh Edina.
A pilot célja tehát nem kizárólag az, hogy a vezetők megtanulják használni a modult. A rendszer használatával párhuzamosan a célkitűzés és az értékelés minősége is fejlődhet.
„Nem azt szeretnénk, hogy a vezetők egyszerűen megtanulják használni a modult. A cél az, hogy közben a célkitűzés és az értékelés minősége is fejlődjön.”
Miért fontos a folyamatos visszajelzés a rendszer bevezetése után?
A rendszer élesítése nem a változásmenedzsment vége. Az első használati időszakban derül ki igazán, hogy a célok megfelelően értelmezhetők-e, a vezetők megtalálják-e a szükséges funkciókat, a munkavállalók értik-e saját szerepüket, megfelelőek-e a riportok, és hol van szükség további támogatásra.
A tapasztalatok több forrásból is érkezhetnek:
- a kitöltési és határidőadatokból;
- a HR-hez és a támogatási területekhez érkező kérdésekből;
- vezetői workshopokból;
- munkavállalói pulzusfelmérésekből;
- felhasználói interjúkból;
- a pilot tapasztalataiból;
- a célok és értékelések minőségi felülvizsgálatából.
A bevezetés eredményességének vizsgálatakor nemcsak azt érdemes mérni, hogy egy adott feladat elkészült-e határidőre, hanem azt is, milyen minőségű tartalom került a rendszerbe.
„A 100 százalékos kitöltöttség még nem feltétlenül jelent 100 százalékos sikert. A következő kérdés mindig az, hogy milyen minőségű tartalom került a rendszerbe, és segíti-e a valódi vezetői működést.”
A visszajelzések alapján szükség lehet a segédanyagok pontosítására, további vezetői felkészítésre, a kommunikáció módosítására, egyes folyamatlépések egyszerűsítésére vagy akár az értékelési szempontok finomhangolására.
„Nem az a jó bevezetés, amelyen menet közben semmit nem kell változtatni. Hanem az, amelyik képes tanulni abból, amit a használat közben megtudunk.”
A TÉR bevezetésének 8 változásmenedzsment-lépése
1. Helyzetfelmérés
Vizsgáljuk meg, hogyan történik jelenleg a célkitűzés, a visszajelzés és az értékelés. Térképezzük fel a jól működő elemeket, a problémákat, a szerepköröket, a párhuzamos folyamatokat és az adatforrásokat.
2. Érintetti térkép készítése
Határozzuk meg, kiket érint a változás, milyen feladataik lesznek, milyen kérdéseik vagy aggályaik lehetnek, és milyen kommunikációra, illetve támogatásra van szükségük.
3. Közös működési modell kialakítása
Rögzítsük a fogalmakat, az értékelési ciklusokat és fázisokat, a szerepeket, a jogosultságokat, a célkitűzés szabályait és a visszajelzési pontokat.
4. Vezetői felkészítés
A technikai oktatás mellett készítsük fel a vezetőket a megfelelő célkitűzésre, a fejlesztő visszajelzésre, az értékelésre és a teljesítményről szóló beszélgetésekre is.
5. Pilot és tesztelés
Valós működésben gyűjtsünk tapasztalatokat, vizsgáljuk meg a folyamat és a rendszer használhatóságát, és a teljes körű bevezetés előtt korrigáljuk a szükséges elemeket.
6. Szerepkörre szabott kommunikáció
A HR-nek, a vezetőknek és a munkavállalóknak eltérő információkra lehet szükségük. A kommunikáció igazodjon az egyes szerepkörök feladataihoz és kérdéseihez.
7. Éles bevezetés és támogatás
A bevezetés időszakában legyenek elérhetők útmutatók, gyakori kérdések és egyértelmű támogatási csatornák, különösen az első értékelési ciklus során.
8. Mérés és folyamatos fejlesztés
Mérjük a rendszer használatát, a határidők teljesülését, a vezetői részvételt, a felhasználói tapasztalatokat, valamint a célok és értékelések minőségét. A tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesszük tovább a működést.

Hogyan támogathatja ezt a NEXON Teljesítményértékelő modulja?
A NEXON Teljesítményértékelő modulja a folyamat digitalizálása mellett támogatja a szerepkörök és az értékelési fázisok átlátható kezelését. A HR rugalmasan alakíthatja az értékelési ciklusokat, tömeges műveleteket végezhet, és dashboardokon követheti a folyamat állapotát.
A vezetők csoportosan tűzhetnek ki célokat, kezelhetik a státuszokat, rögzíthetik az értékeléseket és a megjegyzéseket. A munkavállalók megtekinthetik és elfogadhatják céljaikat, frissíthetik az előrehaladást, elkészíthetik önértékelésüket és áttekinthetik eredményeiket.
A rendszer technikai keretet ad a változáshoz, de a bevezetés sikerét a vezetői működés, a kommunikáció és a résztvevők bevonása határozza meg.
„Egy rendszer képes emlékeztetni arra, hogy ideje visszajelzést adni. De a jó visszajelzést továbbra is a vezetőnek kell megadnia.”
A technológia akkor teremt valódi értéket, ha egy világos, érthető és támogatott szervezeti folyamat részeként használják.
Mikor tekinthető sikeresnek a bevezetés?
A siker nem pusztán az, hogy minden érintett használja a rendszert, és az értékelések határidőre elkészülnek.
A valódi eredmény akkor látható, ha javul a célok minősége, rendszeresebbé válik a visszajelzés, a munkavállalók értik az elvárásokat, a vezetők a mindennapi vezetői munkájuk részeként használják a teljesítménymenedzsment eszközeit, és a keletkező adatok valóban támogatják a HR- és üzleti döntéseket.
„A sikeres bevezetés nem azt jelenti, hogy mindenki használja a rendszert, mert kötelező. Hanem azt, hogy egy idő után már azért használja, mert segíti a munkáját.”
A TÉR bevezetését nemcsak rendszerprojektként, hanem szervezeti változásként is tervezi? Ismerje meg, hogyan támogathatja a NEXON Teljesítményértékelő modulja a HR, a vezetők és a munkavállalók közös működését!