Szakdolgozat helyett portfólió a felsőoktatásban?

A portfólió a képzésben résztvevő fejlődését, munkáinak rendezett gyűjteményét demonstráló dokumentum, melyet a hallgató állít össze azzal a céllal, hogy bemutassa saját eredményeit és reprezentálja a képzés során szerzett/gazdagított kompetenciakészletét.

Annak a hallgatónak ajánlott az új opció, aki úgy érzi, hogy hozzá közelebb áll egy gyakorlatiasabb, saját eredményeit, a képzés során elkészített feladatait és azzal kapcsolatos reflexióit összegző - azok tanulságait is tartalmazó -, eredményorientált dokumentumgyűjtemény összeállítása, mint egy önálló saját kutatás megvalósítása és szakdolgozatba történő összefoglalása.

A portfólió készítésének célja

A portfólió készítésének hármas célja lehet:

• a tanulási eredmények mérése és értékelése
• a tanulás elősegítése, illetve a tanulási motiváció erősítése, valamint
• a képzés minőségének, azaz a hallgatói elégedettség megítélése

A portfólió tartalma

• a képzés során elvégzett feladatok/tevékenységek dokumentumai/produktumai 
• a képzés résztvevőjének önreflexiói, elemző és értékelő megjegyzései

A portfólió megjelenési formája

• Nyomtatott forma
• Elektronikus/digitális forma, amely tartalmazhat analóg médiumokat is (pl. egy hagyományos magnó- vagy videofelvételt)

Portfóliótípusok  

A három legfontosabb portfóliótípusnak az alábbiak tekinthetők:

• gyűjteményes
• szelektív
• értékelés típusú

Gyűjteményes a portfólió, mert a hallgató – a kötelező elemeken túlmenően – betehet a portfóliójába bármilyen, a szakmai tevékenységét alátámasztó, elektronikus formában bemutatható produktumot.

Szelektív lesz a portfólió, mert az egyetem meghatározza, hogy – a tanulási eredmények bemutatása érdekében – mely tantárgyakhoz kapcsolódó produktumokat és reflexiókat kell kötelezően integrálni a portfólióba.

Értékelés típusúnak is tekinthető a portfólió, mert alkalmas lesz a hallgató képzésben elért fejlődésének és reflexióinak a záróvizsgán történő bemutatására, a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák meglétének igazolására, valamint hagyományos mérési-értékelési funkció betöltésére.

Reflexió

A digitális portfólió egyik legfontosabb eleme a reflexió, amely nélkül a digitális portfólió nem több digitális/elektronikus dokumentumok online gyűjteményénél.

A reflexiók a hallgató önálló elemző és értékelő gondolatai, amelyek megmutatják szakmai nézeteit, szakmai tudásának mélységeit és értékeit, szakmai tudatosságát, kreativitását, problémaérzékenységét, valamint kifejezik szakmai elköteleződését.

A hallgatók két típusú reflexiót készíthetnek:

• feladat/tevékenység-orientált reflexiót, illetve
• összegző, a tanulási eredményekre, a kapott képzés egészére irányuló reflexiót

A feladat/tevékenység-orientált hallgatói reflexió szempontrendszere:

• az adott tevékenységet milyen probléma vagy feladat megoldása érdekében hajtotta végre
• milyen lehetőségek közül választhatott (amennyiben volt lehetősége választani
• sikerült-e végrehajtani a feladatot vagy megoldani a problémát
• az eredmény tükrében helyesen választott-e a lehetőségek közül
• milyen problémákba ütközött a végrehajtás során
• mit csinálna másképpen
• milyen kompetenciái fejlődését, illetve gazdagításához járult hozzá a feladat
• milyen szerepe van a feladat végrehajtása, illetve a probléma megoldása közben szerzett ismereteknek, tapasztalatoknak a képzés kimeneti céljainak elérésében (Ez tekinthető a legfontosabb szempontnak!)

Összegző reflexió

A hallgató a képzés végén létrehozza a képzés egészére vonatkoztatott reflexióját. Ez a reflexió különbözik a korábbiaktól, hiszen az elsődleges célja a kapott képzési szolgáltatás dimenzióinak, illetve a képzés követelményeinek való megfelelés reflektív bemutatása.

Példa egy portfólió tartalmi elemére

1. a hallgató szakmai életpályájának bemutatása (tanulmányok, munkahelyek, szakmai tevékenységek, eredmények, publikációk stb.)
2. az adott képzéssel kapcsolatos hallgatói elvárások
3. rendelemzés/trendkutatás 
4. a képzés során beadott/elvégzett kötelező feladatok és a hozzájuk kapcsolódó hallgatói reflexiók
5. a hallgató munkaportfóliójából szabadon választott feladatok és a hozzájuk kapcsolódó hallgatói reflexiók (bármilyen és bármikor készült, a képzési követelmények szempontjából releváns, a hallgató által sikeresnek tartott anyag, amely a hallgató egyetemen kívüli szakmai tevékenységeit és tapasztalatait illusztrálja.
6. összegző reflexió – átfogó önértékelés (hallgató szakmai fejlődése és az elvárásai tükrében a kapott képzési szolgáltatás releváns jellemzői)
7. jövőterv – az új szakképzettség birtokában milyen szakmai tervei vannak a hallgatónak
8. mellékletek

A portfólió készítésének támogatása és konzultálása

A hallgatót a portfólió elkészítésében a szakdolgozat készítésének támogatására és konzultálására, a szakért felelős szervezeti egység által kijelölt/felkért témavezető (konzulens) segíti.
A portfólió elkészítését már az első félévben, a szorgalmi időszak kezdetét követő hónapban indokolt elkezdeni.

A portfólió értékelése

A portfólió értékelése két lépésben történik:

• első lépésben a témavezető (konzulens) – egy pontozólap segítségével – 1-től 5-ig terjedő hagyományos osztályzattal értékeli a portfóliót
• második lépésben a záró vizsgán történik a portfólió értékelése. Ennek érdemi elősegítésére a hallgató egy max. 10 perces prezentáció keretében bemutatja portfólióját, mely során elsősorban az összegző reflexióra fókuszál, különös tekintettel az elvárt és a kapott képzés közötti résekre.

A porfólió bemutatását követően válaszol a konzulens, illetve a vizsgabizottság kérdéseire.
A záró vizsga végső eredményének kiszámításakor a digitális portfólióra, illetve annak megvédésére adott érdemjegy is beszámít a szummatív értékelésbe (a záró vizsga érdemjegyébe).
 

Több egyetem (pl. a Kodolányi János Egyetem, az ELTE, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) kezdett hozzá a szakdolgozat helyett opcionálisan vagy kötelezően alkalmazandó portfólió bevezetéséhez. A tapasztalatok – mind a hallgatók, mind az oktatók körében – meglehetősen vegyesek. Találkozhatunk lelkes elfogadókkal, de elutasító magatartásúakkal is, amely a megoldás újszerűségénél fogva nem meglepő. Finn kutatások arra utalnak, hogy 10 év után is az egyetemi oktatóknak csak 50%-a barátkozott meg a portfólióval. A hallgatók körében nagyobb az elfogadottság!