Az EU új bértranszparencia irányelve alapos felkészülést igényel – és nem csak a számok, kötelező riportok miatt. Ahhoz, hogy megfeleljünk a szabályoknak, elengedhetetlen megérteni a kapcsolódó kulcsfogalmakat, amelyek meghatározzák, pontosan mit kell mérnünk, hogyan kell számolnunk, és mikor szükséges intézkedni.
A bértranszparencia kisokos sorozatunk 3. része abban segít, hogy átláthatóak legyenek a kapcsolódó kulcsszavak, kifejezések.
Megnézzük a cikkben többek között:
- Mi tartozik a munkavállalók díjazásába?
- Hogyan számoljuk a bérkülönbségeket?
- Mikor lép életbe az 5%-os szabály és a bérsáv-kvartilis?
1. Meg kell vizsgálnunk a díjazást – ami jóval több, mint az alapbér
A bértranszparencia rendeletben a „díjazás” fogalma sokkal szélesebb annál, mint amit a hétköznapi gyakorlatban bérnek nevezünk. Az EU bértranszparencia irányelv (2023/970) nem csak az alapbérre, hanem a teljes juttatási csomagra vonatkozik – de nagyon pontosan meghatározza, mi számít bele.
A követelményekhez kapcsolódó jelentésekhez és az 5%-os eltérés vizsgálatához az „összes bér és juttatás” összege a mérvadó, nem csak a bruttó alapbér.
Szabály szerint:
Alapbér: az írásos munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben meghatározott, rendszeresen fizetett alapösszeg.
Beleszámítanak: kiegészítő vagy változó juttatások is bónuszok jutalékok, túlóra díjak, műszakpótlékok, cafeteria, természetbeni juttatások (pl. céges autó magánhasználattal, lakhatási támogatás), 13. havi bér stb.
Nem kell beleszámítani: egyszeri, nem ismétlődő, nem munkához kötődő kifizetések (pl. egyszeri ajándékutalvány karácsonyra, ha nincs bérjellegű alapja).
Díjazás:
-
a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény,
-
hozzáadva bármely olyan juttatást, amelyet a munkavállaló közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben kap.
2. Bérszint – éves bruttó és órabér együtt
A bérszint alapja:
-
a bruttó éves díjazás, és
-
a megfelelő bruttó órabér.
3. Nemek közötti bérkülönbség:
A munkáltató női és férfi munkavállalóinak átlagos bérszintje közötti különbség, a férfi munkavállalók átlagos bérszintjének százalékában kifejezve.
Az EU bértranszparencia irányelv szerint alapvetően az átlagos bérszint (mean) a kötelező mutató, de a medián bérszintet is vizsgálni kell – mindkettőt nemek szerinti bontásban.
4. Mit jelent az átlag és a medián?
-
Átlag (mean): az összes juttatás összege osztva a munkavállalók számával. Ez mutatja az összesített fizetésszint különbségét.
-
Medián (median): a „középső” érték a bérsorban, kevésbé torzul a szélsőséges bérektől, valóságosabb képet ad, jobban jelzi a tipikus bérkülönbséget.
-
Medián bérszint: az a bérszint, amelynél egy adott munkáltató munkavállalóinak a fele többet, a másik fele pedig kevesebbet keres.
5. Nemek közötti medián bérkülönbség:
Valamely munkáltatónál a női munkavállalók medián bérszintje és a férfi munkavállalók medián bérszintje közötti különbség, a férfi munkavállalók medián bérszintjének százalékában kifejezve.
6. A bértranszparencia 5%-os szabálya:
jelenteni kell az átlagos és a medián bérszintet nemek szerint és ki kell számítani mindkettő esetben a relatív eltérést (%).
Mikor kell intézkedni?
Ha bármelyiknél:
- az eltérés meghaladja az 5%-ot, és
- nincs objektív és nemi szempontból semleges indoka az eltérésnek,
akkor kötelező intézkedési tervet készíteni.
7. Bérsáv-kvartilis – így derül ki, hol torzul a béreloszlás
Mi a kvartilis?
Rendezni kell a munkavállalókat a teljes juttatási csomag alapján növekvő sorrendben, majd négy egyenlő létszámú csoportba osztani őket:
Így jön létre a négy kvartilis:
1.= legalacsonyabb 25%
2. = következő 25%
3. = következő 25%
4. = legmagasabb 25%
A bérsáv kvartilis kapcsán az éves jelentésben szerepeltetni kell a munkavállalók eloszlását négy fizetési kvartilisbe sorolva (alsó, alsó-közép, felső-közép, felső).
Mit kell elemezni?
Kvartilisenként:
- hány férfi és hány nő tartozik ide,
- milyen az arányuk.
Ez mutatja meg a béreloszlás esetleges torzulásait és rámutat az esetleges strukturális különbségekre– például, ha sok nő kerül az alsó, és sok férfi a felső kvartilisbe.
8. Egyenlő értékű munka: az a munka, amely:
- a megkülönböztetésmentes és objektív,
- nemi szempontból semleges kritériumokkal összhangban
egyenlő értékűnek minősül.
9. Munkavállalói kategóriák:
azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végző, megkülönböztetésmentes és objektív nemi szempontból semleges kritériumok alapján, a munkavállalók munkáltatója által és adott esetben a nemzeti joggal és/vagy gyakorlattal összhangban a munkavállalók képviselőivel együttműködésben,
Összefoglalva: egyre nagyobb a tét, fontos megismerkedni az alap fogalmi meghatározásokkal.
A bértranszparencia irányelv célja világos: átlátható, igazságos és objektív bérgyakorlatot teremteni. Ehhez viszont a munkáltatóknak minden juttatási elemre, mutatóra és kategóriára pontos rálátással kell rendelkezniük.
Ha Ön is tisztában van a fenti fogalmakkal, máris nagy lépést tett a bértranszparencia irányelvnek való megfelelés felé.
Korábbi bértranszparencia kisokos cikkek:
Share Everywhere
