Sorozatunk 2. részében a SZOCHO-t érintő változásokat foglaltuk össze
Az alábbi jogszabályokról adott tájékoztatás nem teljes körű, és a jogszabályra tett minden hivatkozás tájékoztató jellegű értelmezés, jogi tanácsadásnak nem minősül, és nem helyettesíti az eredeti jogszabályban foglaltakat!
A jogszabályokat, előírásokat mindenkor az adott eset valamennyi körülményére tekintettel kell alkalmazni. Az összeállítás nem teljes körű felsorolása az egyes bérügyviteli tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályváltozásoknak.
SZOCHO adó (2018. évi LII.) törvény
A szociális hozzájárulási adóval terhelt jövedelmek köre bővül. 2019-től a SZOCHO alapját az alábbi jövedelmek képezik: [Szocho tv. 1.§.]
- összevont adóalapba tartozó jövedelem
- tanulószerződés alapján megszerzett tényleges jövedelem
- önálló és nem önálló tevékenyégből származó jövedelem
- adóalap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére járulékalapot képező jövedelem
- külön adózó jövedelmek közül
- a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §)
- egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70.§)
- kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja tv. 72.§)
- vállalkozásból kivont jövedelem
- értékpapír kölcsönzésből származó jövedelem
- osztalék, vállalkozói osztalékalap
- árfolyamnyereségből származó jövedelem
- külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme
- átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenység alapján szerzett jövedelmének 75%-a, tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4%-a
A SZOCHO mértéke 2019-ben továbbra is 19,5% [Szocho tv. 2.§. (1) bek.]
A SZOCHO kedvezmények módosultak 2019.01.01-től. [Szocho tv. 10.§.]
- Megszűnő kedvezmények
- 25 év alattiak és 55 év felettiek
- GYES-ről visszatérő miatti kedv
- Rehabilitációs. kártya, megváltozott munkaképességű munkavállaló.
- Karrier híd
- Változatlan formában megmaradó kedvezmények
- Doktori képzésben résztvevő hallgató, doktorjelölt
- Hallgatói munkaszerződés
- Közfoglalkoztatás, közcélú foglalkoztatás
- Szakképzettséget nem igénylő munkakör (FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó)
- Mezőgazdasági munkakör (FEOR-08 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, 7. főcsoport 7333 számú, és 8. főcsoport 8421. számú)
- Tudományos fokozatú kutató kedvezménye
- Lejáratig még igénybe vehető, kifutó kedvezmények
- GYED Extra kedv.,
- GYED Extra kedv. 50 % (14,5)
- GYED, GYES, GYET kedvezménye,
- GYED, GYES, GYET kedvezménye 50 % (14,5)
- Nincs 180 nap jogviszonya, kedv. időszak
- Szabad vállalkozási zóna kedv. 50 % (14,5),
- Szabad vállalkozási zóna kedvez. időszak
- Tartósan álláskereső miatti kedv.(NAV) időszak,
- Tartósan álláskereső miatti kedv.50 % (14,5)
- Új kedvezmények
- A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény. Munkaerőpiacra lépő természetes személy, aki a NAV rendelkezésre álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, amelybe nem számít bele a CSED, GYED, GYES, GYET folyósítás időszaka, valamint a közfoglalkoztatás időtartama. Az anyasági ellátásban részesült vagy részesülő személy esetén a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állás kezdete is. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében legfeljebb minimálbér utáni 19,5%-a, és a harmadik évében legfeljebb minimálbér utáni 19,5% adómérték 50%-a. A kedvezményt a NAV által a feltételek fennállásáról kiállított igazolás alapján lehet érvényesíteni. A NAV megküldi a kifizető részére az igazolást a biztosítotti bejelentés esetén a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, míg annak hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére kiállítja és elektronikusan adja ki. [Szocho tv. 11.§.]
- Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménye. A kedvezmény a foglalkoztatás első három évében legfeljebb minimálbér utáni 19,5%-a, a negyedik és ötödik évben legfeljebb minimálbér utáni 19,5% adómérték 50%-a. A kedvezményt a kifizető a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás birtokában érvényesítheti, amelyet a biztosítotti bejelentéssel, illetve az igazolás iránti kérelemmel együtt benyújtott, a NAV által továbbított kérelem alapján a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állít ki és elektronikusan megküld a kifizetőnek. [Szocho tv. 12.§.]
- Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszerese után 19,5%. [Szocho tv. 13.§.]
- A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető kedvezmény.
Az igazolás annak a természetes személynek adható ki, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott és a 60. életévét betöltötte. Az igazolást kiállító munkáltató az igazolásról a kiállítás hónapját követő 12. napig adatot szolgáltat a NAV-nak, amely alapján a NAV megküldi az új kifizető részére az igazolást a biztosítotti bejelentés esetén a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig. A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabére - de legfeljebb a minimálbér négyszerese - után a szocho adó tárgyhónapra érvényes mértékével megállapított összege. [2018. évi LXXXII. tv. 250. §]
Fizetési kötelezettség alól mentesül a munkáltató 2019-től a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas munkavállaló után. [Szocho tv. 5.§]
Természetes személy által fizetendő SZOCHO adó, és adófizetési felsőhatár
[Szocho tv. 2.§. (2) bek.]
A magánszemélynek 19,5% SZOCHO adót addig kell megfizetni
- a vállalkozásból kivont jövedelem,
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
- az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem, és
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
után, amíg az összevont és különadózó jövedelme a tárgyévben nem éri el a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.