Az Országos Bérügyviteli Bajnokság 1. fordulója utáni kérdezz-felelek tanulságai
A verseny szabályai szerint a fordulók lezárása után mód van kérdések, észrevételek – e-mailen történő – benyújtására, amelyeket a berugyvitelibajnoksag@nexon.hu címre kell elküldeni.
A szakmai jellegű kérdéseket/észrevételeket szakértőink alaposan megvizsgálják, s igyekeznek részletesen megindokolni álláspontjukat. Mivel ez a folyamat időt és körültekintést igényel, ezért csak mostanában születtek meg az alábbi szakértői állásfoglalások, melyek releváns elemeit az alábbi összeállítás tartalmazza!
1. Az Igaz-Hamis összeállítás 13. kérdése – igazként – azt állította, hogy „19 éves laktózérzékeny, nappali tagozatos gimnazista gyermeke a tavalyi év nyári időszakban diákmunkát végzett. A 2017. évi adóbevallás benyújtása során a személyi kedvezmény érvényesítésére jogosult.” Egy versenyzőnk nem értett egyet az igazként elfogadott állítással, mert szerinte „nem elég a személyi kedvezményhez laktóz érzékenynek lenni, az Szja tv. 40.§ (1) szerint ’a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján.’ lehet a kedvezményt igénybe venni”. Szakértőnk továbbra is kitart az igaz állítás mellett, mert a feladatnál a laktóz érzékenység tényként volt meghatározva, tehát ebben az esetben el kell fogadni, hogy az orvosilag igazolt.
2. Volt egy versenyzőnk, akinek az Igaz-Hamis összeállítás 14. kérdésével gyűlt meg a baja, mert a feladatban hamisként elfogadható állítás, mely szerint „Ismerőse egyszerűsített foglakoztatás keretében, turisztikai idénymunkát végez. Ismerőse munkabérét – korábbi tartozásai miatt – végrehajtói letiltás terheli, amelyről a jelenlegi foglalkoztató értesítése megtörtént. A munkáltató a turisztikai idénymunkára kifizetett munkabérből jogosult, és egyben köteles érvényesíteni a letiltást” szerinte igaz, „mivel idénymunkás, ezért amennyiben a letiltásmentes munkabérrésznél többet keres/hó, érvényesítheti a munkáltató a letiltást”. Szakértőnk ebben az esetben sem fogadta el a kifogással élő versenyző érvelését, mert – határozott álláspontja szerint – az egyszerűsített módon létesített munkaviszonyból származó jövedelem esetén munkabérletiltás kiadására nincs lehetőség. Az Efo. tv. 8. § (3) bekezdés b) pontja ugyanis arról rendelkezik, hogy a közteher megfizetésével a munkavállalót nem terheli nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási-, és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. A Vht. 65. § (4) bekezdés így kizárja fenti jogviszonyból származó jövedelemre a letiltás kiadását.”
3. Érkezett észrevétel az I. feladatsor 2. feladatához is, amely – számos kiegészítő információ megadásával – egy korlátolt felelősségű társaságnál heti 35 órás munkaviszonyban, 310 000 Ft havi alapbérrel 2015. október 3-a óta foglalkoztatott munkavállalót érintő bizonyos tételek (bruttó jövedelem, terhelő levonások, munkáltatói kötelezettségek, nettó járandóság stb.) kiszámítását kérte a versenyzőktől. Az észrevételekkel élő versenyzők levélben kaptak választ szakértőnktől, akinek alábbi álláspontja rendkívül tanulságos a mindennapi bérügyviteli munkához:
’A feladat szerinti esetben nem vehető figyelembe a gyed/gyes melletti/folyósítása után járó szociális hozzájárulási adó kedvezmény, mert ennek a kedvezménynek az igénybevételéhez elengedhetetlen feltétel az, hogy a dolgozó a munkáltató nevére szóló igazolással rendelkezzen, és azt a munkáltatója részére átadja. A feladatban ez nem szerepelt, így a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség.
A szociális hozzájárulási adót is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény 462/D. § írja le a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményre vonatkozó jogszabályi feltételeket. Az igénybevétel feltételeinek meghatározása után azonban ennek a paragrafusnak az (5) bekezdése egy további, igen szigorú feltételt ír elő.
Az említett bekezdés szerint: „A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.”
Ebben a mondatban nemcsak az szerepel, hogy speciális igazolással kell rendelkeznie a dolgozónak, hanem az is, hogy a munkáltató a kedvezményt csakis az igazolás birtokában érvényesítheti. Ennek értelmében tehát ahhoz, hogy a munkáltató igénybe vehesse a kedvezményt, a dolgozótól át kell vennie és őriznie kell az igazolást.
A feladat ezzel egy nagyon fontos, gyakorlatban gyakran elkövetett hibára hívja fel a figyelmet: nem elegendő a feltételek fennállásának a vizsgálata! Nem szabad, hogy elkerülje a figyelmet, hogy a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény kizárólag erre vonatkozó speciális igazolás birtokában vehető igénybe. Ellenkező esetben jelentős adóhiány keletkezhet.’